Minden helyi közösségnek megvan a maga karaktere, ha tetszik a maga egyénisége. Más-más természeti, gazdasági, kulturális, társadalmi adottsággal rendelkezve más-más módon, más-más formában – részben saját útjukat járva – válhatnak minél fenntarthatóbbá, minél élhetőbbé a települések.
Sajátos mezővárosi arculattal rendelkezik Nagykőrös Pest megye délkeleti részén, az Alföld közepén.
228 km2-en elterülő közel 25 000 lélekszámú kisváros, amely elnevezését az itt egykor nagy számban fellelhető kőrisfáról kapta. A járás székhely polgármestere, Dr. Czira Szabolcs mutatta be Nagykőrös zöld város „énjét”.
City Hungary:
Milyen előnyei vannak egy mezővárosnak, ha zöld várossá szeretne válni?
Dr. Czira Szabolcs:
A mezővárosi eredet magában hordozza, hogy az itt élő emberek lelke közel van a természethez. Igaz ez akkor is, ha mára sokan más területen dolgoznak, hiszen munkájuk mellett ma is sokaknak házuk kertjének gondozása, otthonuk környezetének szépítése jelenti a kikapcsolódás egyik formáját. Természetesen maga a város szerkezete, a Nagykőröst ölelő nagy kiterjedésű erdős terület, a város belterületén az évszázadok során létrehozott, ma is szépen gondozott parkok, a Csónakázó-tó, a virágos tereink a jó érzésű emberekre pozitívan hatnak.
A generációkon keresztül Nagykőrösön élő családok lelkülete, úgy gondolom, megérinti a más településről hozzánk költöző, városunkban vendégeskedő embereket is. A lelkekben lévő természetszeretet, továbbá, hogy ma is rendkívül sokan élnek a mezőgazdaságból, illetve gazdálkodnak a fő foglalkozásuk mellett, mely magában hordoz egyfajta zöld szemléletet is.
Ez a zöld szemlélet egy racionális talajon álló életmódot jelent, ami a helyén kezeli a dolgokat. Például tudjuk, ha beteg egy fa és veszélyes, akkor cselekedni kell, végső esetben ki kell vágni, de azt is tudjuk, ha kivágunk egy fát, akkor gondoskodnunk kell újak ültetéséről is…
C.H.:
Járásszékhelyként hogyan tudnak előnyt kovácsolni a zöld város adottságaiból?
C. Sz.:
Nagykőrös területe mintegy hétezer éve lakott, a városi rangot 648 éve érdemeltük ki, 2013 óta Járásszékhely rangú város vagyunk. Nagykőrös mellett két kisebb település, Nyársapát és Kocsér tartozik a járáshoz. Ügyintézés szempontjából azonban nem ritka, hogy akár a szomszéd városokból, Kecskemétről és Ceglédről is átlátogatnak a Nagykőrösi Járáshivatalba ügyeket intézni, de kulturális programjaikra, vagy éppen a nagykőrösi vásárba is sokan érkeznek más településekről.
A hozzánk érkezők pozitívumként élik meg a Nagykőrösön látottakat, tapasztaltakat. Ez pedig a város megítélése szempontjából örvendetes. A legnagyobb előny azonban úgy gondolom mindig is az marad, hogy egy ember léptékű, egészséges, tiszta környezetben tudnak élni a nagykőrösi családok.
C.H.:
Milyen feltételeknek köszönhető az, hogy mint Nagykőrös, egy kis-középváros zöld várossá válhat?
C.Sz.:
Nyilván a városvezetés szemlélete döntő, ugyanakkor ez a szemlélet meg kell jelenjen a lakosság körében a mindennapok során.
Természetesen vannak adottságai egy településnek, és vannak külső ráható tényezők, de mindezeken az emberek közös akarata tud javítani, rossz esetben rontani. Pontosabban a negatív elmozduláshoz nem is feltétlenül kell a közösség összefogása, hiszen egy-egy ártó gócpont is elég a bajhoz. Az értékteremtés ezért is sokkal nehezebb, mert az ilyen nagyságrendű témákban csak közösen sikerülhet.
Tapasztalatom szerint, országosan is rendkívül sokat hallani a „zöld” élet fontosságáról, az erre való nevelésről, kommunikációs kampányokról, ugyanakkor itt Nagykőrösön, mindaz, amit mi a zöld Nagykőrösért teszünk, az nem áll messze a nagykőrösiek többségétől. Mondhatnánk ez „természetes”, benne van a józan gondolkodásban, ott van a nagykőrösi szokásokban.
Ha egy mondatban kellene válaszolnom, azt mondanám tehát: a zöld várossá válás feltételei a településen élő emberek.
C.H.:
Nehézségek és előnyök?
C.Sz.:
Többször utaltam már rá, hogy van egy értékrendünk és egy szemléletmódunk, e szerint élünk és fejlődik Nagykőrös. Ezért nehéz ezt értelmezni, hogy mi a nehézség és mi az előny, hiszen hiányzik a mihez képest?
Egy példán keresztül bemutatva: számunkra nehézség, hogy a Közép-magyarországi régióban vagyunk, hiszen kevesebb uniós pályázati forrás áll rendelkezésre, és azokat is nehezebben lehet elérni, mint a szomszédos Dél-alföldi régióban, ahol a támogatási intenzitások is kedvezőbbek. Ilyen nehézséget nem tudok említeni a „zöld város” kapcsán. Hiszen természetesen figyelünk arra, hogy egészséges zöld város legyen és az is maradjon Nagykőrös. A beruházások, a mindennapi élet és más területek szemléletében is ez megjelenik, de ha ez bennünk van, akkor azt gondolom, könnyebben adódnak a zöld utak is. Sokszor nem is ütközünk akadályokba, hiszen eleve nem abba az irányba tereljük a folyamatokat. Természetesen vannak megoldandó feladatok, vannak befolyásoló tényezők, de ezek nélkül talán nem is tudnánk úgy örülni egy-egy eredménynek, egy-egy sikernek.
C.H.:
Zöld városként mi az, ami a régi várost és mi az, ami már az új kor városát idézi?
C.Sz.:
Megtartjuk a hagyományos értékeket, és nyitottak vagyunk az újra, az innovatív megoldásokra.
A városközpontban, védett környezetben lévő épületünk tetejére napelemek kerültek. Energiatudatos megoldás, ahol a szakemberek feladata az volt, miként oldható meg úgy a panelek elhelyezése, hogy az a védett környezetnek megfelelő legyen. Az elmúlt évek során számos kerékpárút szakaszt hoztunk létre. Jelenleg is kivitelezésre készen vannak egy Nagykőrös és Cegléd közötti kerékpárútszakasz tervei, ezzel például a környezettudatos, a gépjármű helyett Nagykőrösön kiváló alternatívát kínáló kerékpáros közlekedést igyekszünk biztonságosabbá, kényelmesebbé tenni.
És akkor nem is beszéltem a nagykőrösi Pusztai tölgyesekről, arról az élettérről, amelyet az Európai Unió is megőrzendőnek tart. Ez az Európában egyedülálló homoki tölgyes, sztyeppes kép fogadta a honfoglaló őseinket. Hiszen akkoriban ez jellemző volt a kontinensre. Mára ez az élettér, ekkora összefüggő területen egyedül Nagykőrösön található meg.
A természetvédelmi program részeként modern Erdei Oktatóközpont került kialakításra, mely segíti a környezettudatos nevelést. Azt, hogy a gyermekek minél több ismerettel gazdagodhassanak természeti értékeinkről. De számos példát említhetnék még, hiszen a világ fejlődik. Ezt nem lehet kikerülni. A stabil értékrend azonban biztosíthatja azt, hogy ezt a fejlődést megéljük. Átéljük annak pozitívumait, és ne az éljen fel minket, családjainkat, városunkat.
P.s.:
Nagykőrös Város Önkormányzat elnyerte a Holnap városáért Díjat (2015) Zöld városért kategóriában.
