A térség meghatározó tájalkotóelemei a folyóvizek, a füves puszták, az erdőségek, a szántóterületek és a tanyák. A külterület három jellegzetes tájegységre osztható fel: északkeleten mélyfekvésű, árvízveszélyes területek találhatóak nagyobb erdőfoltokkal, délen-délkeleten, főleg a Körös Maros Nemzeti Park területén és szomszédságában füves puszták, közöttük a tanyás térségek, szántóterületek és a folyóvizek (Fekete-Körös, Fehér-Körös, Élővíz-csatorna) helyezkednek el, melyek vizes élőhelyeik gazdagságával növelik a biodiverzitást.

 

Természetes élőhelyek tisztelete

A táj változásai (folyószabályozás, tagosítások stb.) ellenére számos helyen maradtak meg az egykori élővilág képviselői, melyeket napjainkban országos és helyi védelemmel próbálunk megőrizni az utókornak.
Országosan védett területek: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területei, Dénesmajori Csigáserdő Természeti Terület, Natura 2000 területek, kiemelten fontos és fontos Érzékeny Természeti Területek, potenciális természeti területek, védett természeti területek védőövezete, ex lege védett kunhalmok.
A helyi védett természeti területek és elemek (külterület, belterület) száma 33.
Az egyedi tájértékek száma 215.

Gyula városa sokféle értelemben „zöld”. A város zöldfelületi rendszerének jellemzője, hogy a város körül jelentős nagyságú erdőségek és kertes területek vannak, melyek megteremtik az átmenetet a táj felé, ahol a mezőgazdasági használat mellett, jelentős nagyságú védett gyepterületek és erdők találhatóak. A városon belül tágas parkok, ezeket összekötő fasorok, városszéli tavak, lazán beépített családi házas övezetek az uralkodóak. Az egy főre jutó közcélú, intenzíven gondozott zöldfelület aránya 35,53 m²/fő. A műemlékek környezetében elhelyezkedő történeti kertek kiemelkedő jelentőségűek.

A zöldfelületi fejlesztések folyamatosak, elmondható, hogy 2015-re mind a turisztikai, mind a közigazgatási központ megújult.
Az elmúlt 8 év – a Holnap Városáért Díj 2016 szempontrendszerének megfelelő – beruházásai:
2006. Kossuth tér komplex környezetrendezése (forgalomcsillapítás, zöldfelületek, vízfelületek növelése)
2007. Belváros komplex környezetrendezése (forgalomcsillapítás, vízfelületek növelése)
2007. Csigakert parkrekonstrukciója (zöldfelületi arány növelése, szabadtéri színpad, épületek elbontása)
2009. Erkel Ház és kertjének felújítása (energetikai korszerűsítés – talajszondák)
2010-2013. Oktatási intézmények energetikai korszerűsítése (Implom József Általános Iskola, Máriafalvai Óvoda, Németvárosi Óvoda, Mágocsi Úti Óvoda, Béke Sugárúti Óvoda)
2005–2011. Felhagyott hulladéklerakó rekultivációja (a talajvíz minőségének javítása védelmében, erdősítés)
2013. Béke sugárút, Göndöcs-kert komplex környezetrendezése (kerékpárút-építés, épületek energetikai korszerűsítése – hőszivattyú)
2013. Gyulai Várfürdő fejlesztése (az új családi élményfürdőt a termálvíz maradékhőjével fűtik)
2014. LED-es közvilágítás korszerűsítés
2014–2015. Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély felújítása és parkjának rekonstrukciója, megnyitása a közösség számára (energetikai korszerűsítés – talajszondák)

Sok az idős növényállományú park, melyek idős, értékes egyedei ámulatba ejtik az idelátogatókat. (33 db helyi védett természeti elemünk van). Az elmúlt 4 évben kb. 800 földlabdás facsemetét ültettünk évente, ez egyrészt köszönhető a helyi önkormányzati körzeti képviselőknek, akik a képviselői alapjukból sokszor fordítanak erre bizonyos összegeket, illetve a helyi szabályozásnak, hiszen a fakivágások fapótlásai a kivágott törzsátmérőnek megfelelően történnek.

Gyulán az országos – és az annál magasabb alföldi – átlagnál is lényegesen nagyobb a kerékpárral közlekedők aránya. A belváros 2006-os komplex környezetrendezése keretében a Kossuth tér és környéke autóforgalma minimálisra csökkent, a városban több kerékpárkölcsönző üzemel, a közeljövő fejlesztési tervei között pedig a kerékpárút-hálózat fejlesztése és egy közösségi kerékpáros rendszer kialakítása egyaránt szerepel.

Hulladékgazdálkodás, hulladék mennyiségének csökkentése

Városunkban több mint 8 éve működik a jelenlegi szemétszállítási rendszer. A városi szeméttelep bezárása után a vállalkozásoktól és a lakosságtól elszállított települési kevert hulladék a régi szeméttelep mellett újonnan kialakított hulladékátrakó állomásra kerül. A város területén naponta 5 db kukáskocsi gyűjti a háztartási, a biológiai (zöld) és a szelektív hulladékokat. Szelektív hulladékgyűjtés keretében a város területén kialakított 30 db szelektív hulladékgyűjtő szigetről heti háromszori alkalommal történik a papír-, a műanyag- és az üvegfrakciók elszállítása 2006 óta. A szelektíven összegyűjtött hulladékokat (300 tonna/év) a Gyulai Közüzemi Kft. újrahasznosításra adja át.
A lerakó rekultivációja 2010–11-ben 100%-os pályázati támogatással valósult meg. Megtörtént a tereprendezés, kialakítottak egy biogáz-gyűjtőrendszert, a depónián és a rézsűkön víz- és gázzáró szigetelést alakítottak ki, talajvízfigyelő kutakat fúrtak, csapadékvíz-elvezető csatornákat építettek, majd az egész felületet füvesítették. A beavatkozást követően csökkent az emberi egészségkockázat, nőtt a védett élőhelyek állománya és a tájképi érték.

A város a környezetvédelmi és a fenntartható fejlődés szempontjai szerint is kiemelkedően „zöld”-nek mondható. A komposztálás városi szinten 14 éve működik, a hulladékot szelektíven gyűjtik. A háztartások számára külön biztosított hulladékgyűjtő edényben gyűjtött biológiailag lebomló hulladékot heti egy alkalommal szállítja el a Gyulai Közüzemi Kft. A biológiai hulladék a Gyulai Közüzemi Kft. szennyvíztelepén kialakított komposztáló telepen kerül elhelyezésre. A komposztáló telepen a biológiai hulladék egy számítógép vezérelte, levegőbefúvásos, hőmérsékletet és páratartalmat szabályozó technológiai eljáráson átesve, újra hasznosítható, kertészetileg aktív közeggé alakul, amely kiválóan alkalmas mind szobanövények, mind kerti növények nevelésére, fejlődésük elősegítésére. A közterületi virágágyások fenntartását, gondozását végző Gyulai Közüzemi Kft. a virágágyások talajának cseréjekor minden esetben az általa a zöldhulladékból előállított komposztot használja fel.

Az új beruházások mindegyikénél első helyen figyelembe vett szempont a fenntartható energiahasználat. Ezen a vidéken a megújuló energiaforrások közül a geotermikus energia (földhő, termálvíz), a napenergia és a biomassza hasznosítására van leginkább lehetőség.

Földhő – Erkel Ház talajszondái, Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély talajszondái
Levegő hője – Kohán Képtár hőszivattyú
Napenergia – Mágocsi Úti Óvoda (napkollektor), Corvin Hotel (napkollektor), Komló Hotel (napkollektor), sportpálya öltözők, fürdők (napkollektor)
Biomassza – Biofarm Kft. biogázüzeme
Termálvíz másodlagos használata – Várfürdő – AquaPalota alagsorában az elhasznált termálvizet tározóba gyűjtik, az így begyűjtött termálvíz maradék hőjét hőszivattyúkkal kinyerik, és ezzel biztosítják az épület fűtési energia szükségletét.
Közvilágítás korszerűsítés – LED-es pályázat
Fűtéskorszerűsítés – számos oktatási intézmény, Művelődési Ház (nyílászáró csere, külső hőszigetelés)

Helyi termékek fogyasztásának ösztönzése

Gyula Város Önkormányzata pályázati támogatással, helyben a helyi termék fogyasztásának ösztönzése céljából, a helyi piac fejlesztését valósította meg több ütemben (térburkolatok kivitelezése, korszerű koracél elárusító helyek kialakítása, 500 m²-es fedett vásárcsarnok építése). Az országban egyedülálló módon Gyuláról indult el a Mintamenza program, melyhez a Start közfoglalkoztatási program keretén belül zöldségnövények vegyszermentes termesztése zajlik, ellátva ezzel a város közétkeztetését.

A környezeti nevelés során a gyermekek megismerkednek a fenntartható fejlődés szempontjaival és népi kulturális örökségünk ápolásával. Az elméleti játékos foglakozásokon túl számos gyakorlati tevékenység és kirándulás illeszkedik a programba, melyet kézműves foglalkozások egészítenek ki.

A közcélú zöldfelületek megújítását Gyula Város Önkormányzata nem egyedül végzi, több esetben együttműködik a helyi lakossággal, hiszen a kedvező településkép megteremtéséhez szükséges a belváros (közigazgatási központ) és a várkörnyék (turisztikai központ) rendbetételén túl, a lakóutcák rendezett megjelenése is, melyhez a polgárok részvétele is elengedhetetlen. Ebben a helyi civilszervezetek, vállalkozások is együttműködő partnerek.

Továbbiak

Fotók a “Holnap városáért Díj 2016” díjátadó ünnepségéről >>

A pályázat angol nyelvű összefoglalója >>