A belgiumi Leuven hatszáz éve alapított egyeteme bizonyult a legjobbnak a tudományos-technológiai fejlesztés európai éltáborában idén is a Reuters szerint.
A Reuters hírügynökség toplistáját tavaly is a KU Leuven vezette. Az ottani kutató-fejlesztő műhely nemcsak Európában, hanem az egész világon párját ritkítja: mostanra 586 szabadalmat jegyeznek.
Az idei ranglista második helyezettje az Imperial College London. Itt született meg korábban a penicillin, a holográfia és a száloptika is.
“Cambridge” csak a harmadik a sorban, habár Nobel-díjasok tucatjainak neve fűződik a nyolcszáz éves egyetemhez.
A negyedik a Müncheni Műszaki Egyetem, amelynek több mint 800 cég köszönheti felfutását az elmúlt 25 évben. Legjelentősebb eredményeiket a megújuló energia, a félvezetők és a nanotechnológia terén tartják számon.
Németország az innováció fellegvára?
Érdemes megjegyezni, hogy a Reuters százas listáján 23 német egyetem szerepel, ami egyedülálló. Egyetlen európai országnak sincs ennyi intézménye a legjobb száz között.
Nagy-Britannia és Franciaország holtversenyben áll ez ügyben a második helyen: mindketten 17 egyetemet adnak az európai élvonalba idén a Reuters szerint.
Kétségtelen, hogy ez a három legnépesebb és leggazdagabb ország a kontinensen, de ez nem jelenti azt, hogy minden szempontból ők vinnék a prímet. A gyakorlat azt mutatja, hogy lekörözhetik őket kisebb és szegényebb államok.
Írországnak például csak három egyeteme szerepel a Reuters európai kutatás-fejlesztés rangsorában, de a népesség arányában ez a legjobb eredmény. Ebben a sorban a második Dánia, a harmadik Belgium, a negyedik Svájc, az ötödik Hollandia. Ami Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot illeti, eredményeiket a lakosságszámra vetítve csak a középmezőnyig jutnak.
Oroszországgal már más a helyzet. Miközben Európa legnépesebb országa, és gazdasága az ötödik a kontinensen, a Reuters szerint egyetlen egyetemén sem folyik olyan jelentős kutatás-fejlesztés, amelyet érdemes volna az első száz közt említeni.
Hogyan készül a lista?
A toplistát tavaly óta a Clarivate Analytics készíti a Reuters hírügynökségnek. A kutatók először is összegyűjtik azt a 600 kutató-fejlesztő intézményt szerte a világban, amely az adott idő alatt a legtöbbet publikálta tudományos folyóiratokban. Ezek nemcsak egyetemek lehetnek, hanem nonprofit szervezetek és állami intézetek is.
A mezőnyt eztán áteresztik a World Intellectual Property Organization kritériumrendszerén 2010 és 2015 közötti paraméterekkel.
A következő szűrő egy újabb indikátorrendszer, amely az alapkutatások és a szabadalmak arányára koncentrál mondván, hogy ez megmutatja, mennyire képes az adott kutatóhely “piacosítani” találmányait.
Végül a továbbjutók közül kiválogatják az európaiakat, és rangsorolják a csapatot.
Újak, kiesők, visszaesők, élre törők
A tavalyi mezőnyből idén hiányzik az eidhoveni műszaki egyetem, a német Kiel város egyeteme és a belfasti Queen’s University.
Idén először került a kutatás-fejlesztés európai műhelyeinek top százas listájára a glasgow-i egyetem, a nizzai Sophia Antipolis és az Antonomous University of Madrid.
A leideni egyetem 21 helyet javított, így most a 17. a sorban. A berlini műszaki egyetem ugyanezzel a teljesítménnyel a 41. lett idén.
A brüsszeli Université Libre viszont jócskán visszaesett: 17 hellyel sorolták hátrébb, úgyhogy most a 38. a listán. A leeds-i egyetem is ugyanekkorát bukott, de ezzel a középmezőny alján, a 73. helyen végzett Európa top száz kutató-fejlesztő intézménye között a Reuters megbízásából készült idei listán, amelyet a Clarivate Analytics készített.
Ha még nem csatlakoztál Közösségi oldalunkhoz,
akkor azt itt teheted meg!
