A City Cafe vendége: Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke

A City Hungary is hírt adott arról, hogy a Magyarországon működő országos önkormányzati szövetségek megállapodást írtak alá arról, hogy a szervezetek összehangolják együttműködésüket az önkormányzati szféra érdekeinek karakteresebb, hatékonyabb képviselete érdekében.
Közös megegyezés alapján az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET ) társelnökévé választották Schmidt Jenőt, a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) elnökét. Ennek az apropóján kérdeztük Schmidt Jenőt, a TÖOSZ elnökét a City Caféban.

City Hungary:
1-1 megállapodás általában 1 helyzet megoldására, jobb működésének az érdekében jön létre. Miért most?

Schmidt Jenő:
A magyar önkormányzati rendszer idén ünnepelte 25 éves évfordulóját. Az elmúlt negyedszázad alatt kialakult érdekképviseleti struktúra, valamint a kormányzattal való párbeszéd rendszere egyaránt megújulásra szorul. A TÖOSZ a Norvég Alap támogatásával megvalósuló MANORKA projekt keretében vállalta, hogy lépéseket tesz a párbeszéd rendszerének jobbítása érdekében. Ebben a folyamatban partnerünk voltak a társszövetségek és a kormányzat részéről a Miniszterelnökség és fő felelősként a Belügyminisztérium. Örvendetes, hogy a kormány határozattal erősítette meg a szövetségekkel kötött stratégiai megállapodást. Ez a megállapodás keret jellegű és a párbeszéd rendszerének elveit és sarkpontjait rögzíti.
Ahhoz azonban, hogy a kormányzattal történő párbeszédünk eredményes legyen, szükséges a szövetségek közötti megfelelő munkamegosztás kialakítása is. Erre irányul a nyolc szövetség között létrejött megállapodás, amelynek egyik fontos eleme, hogy miképpen érvényesítjük a rotációs elvet az ÖNET társelnöki tisztség tekintetében.

C.H:
A magyar önkormányzati rendszer egy sajátos struktúrában működik. E mellett azonban nemzetközi mintát is lehet követni. Milyen külföldi, jól működő minta alapján jött létre a megállapodás a magyar önkormányzati szervezetek között?

S.J.:
Nagyon sok nemzetközi jó példát ismerünk, viszont a MANORKA projekt keretében részletesen áttekintettük a norvég példát. Norvégia nagyon sok területen tud működőképes gyakorlati példákat mutatni. Így az önkormányzatiság érdekképviseletének a tekintetében is. Az önkormányzati szektor és az aktuális kormányzat (miniszterelnök is) között rendszeres, közvetlen információcsere zajlik. Ezt a formát szeretnénk Magyarországon is meghonosítani. Évente kétszer akár a miniszterelnökkel (aktuális kormányzattal) személyesen egyeztetni, illetve a minket érintő törvényjavaslatok előtt konzultációs lehetőséget kapni a szakértői teendők kapcsán. Hisz a jog világa több esetben sem tudja követni a gyakorlati világ igényeit, amelynek következtében a törvények gyakran a valóságban nem végrehajthatóak. Egy évben egyszer a miniszterelnökkel való személyes konzultáció egyes szociális kérdésekben is segíthetné a kérdés megalapozottabb megoldását.

C.H.:
2016-ban milyen nagy kérdéskörök miatt lenne fontos a norvég minta szerinti egyeztető, rendszeres, konzultációs forma a kormányzattal?

S.J.:
A közös cél, hogy sikeres, hatékony legyen az önkormányzati szektor. 2016-ban 3 fő alapkérdés vár megoldásra.
8 ezer milliárd uniós forrás érkezik Magyarországra, s ezt úgy kellene hatékonyan elkölteni, hogy a települések a későbbiekben önfenntartóvá váljanak. Figyelembe véve a magyar önkormányzati rendszer struktúráját. Hisz a települések adósságkonszolidációját az állam részéről újra és újra nem lehet elvárni.
A második tisztázandó kérdés az államhatalmi képviseletet érinti, azaz az államnak mely területek, intézmények esetében lesz tulajdonjoga, mely esetekben lesz szabályozó funkciója? Az állami szerepvállalás, a feladatok, hatáskörök újraelosztása mi alapján és hogyan történjenek? Gondoljunk a közoktatás államosítására, az egészségügy részleges államosítására.
A harmadik előttünk álló feladat pedig az ifjúság oktatása, nevelése, képzése, a településeken való tartása. Ehhez megfelelő infrastruktúra kiépítésére van szükség. Hogy a vidéki települések ne néptelenedjenek el, hogy a fővároson kívüli részek is be tudjanak kapcsolódni a modern társadalom vérkeringésébe.
Mi a kiutakat, a megoldásokat keressük!

C.H.:
Amit lehet érzékelni az önkormányzat esetében is az az új szemlélet és új megközelítés szükségessége. Hisz ha nem következik be, akkor lemarad a magyar település európai „társai „ mögött.

S.J.:
Ez az új szemlélet azt jelenti, hogy az egyes települések, köztük kiemelten a magyar városok önfenntartó képességét kell erősíteni, amely feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait, beleértve a térségi együttműködéseket is. Ez magában foglalja azt is, hogy a helyi önkormányzatnak támogatnia kell a feladatai ellátása során a lakosság önszerveződő közösségeit is. Biztosítva a helyi közügyekben való minél szélesebb részvételt az állampolgárnak.