A médiakutatások szerint napjainkban folyamatosan erősödik a helyi – s ezen belül az önkormányzati – média szerepe. De vajon kik és milyen körülmények között készítik ezeket a lapokat, honlapokat, televízió- és rádióműsorokat? Mennyire lehetnek objektívek, és mennyire szükséges tükrözniük az aktuális önkormányzati vezetők álláspontját? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a MÖSZ és a MÚOSZ “Önkormányzati sajtó és a helyi nyilvánosság” című konferenciájának résztvevői október 17-én, Gödöllőn.A helyi média és az önkormányzati kommunikáció helyzetét és jövőjét vizsgáló tanácskozáson közel 150 polgármester és újságíró megállapította: a helyi sajtó erősödik és jelentősége nő. Ezen a téren még a nyomtatott sajtóformák vezetnek, de a honlapok és a sugárzott sajtó integrációja a komplex önkormányzati kommunikáció és a településmerketing irányába fejlődik.Hazánkban a helyi sajtónak csupán tizede van az önkormányzatok tulajdonában. A konferencián többen hitet tettek a tiszta kereskedelmi modell mellett, de ezzel az állásponttal szemben a sikeres önkormányzati főszerkesztők a szakmai igényesség fontosságát hangsúlyozták, a tulajdonos mindenkori kiszolgálása helyett.
Kleer László, a MÚOSZ elnökségi tagja az önkormányzati sajtó objektivitásával kapcsolatos fanntartásainak adott hangot, mondván: hogyan is várhatnánk tárgyszerűséget olyan szerkesztőktől és újságíróktól, akik egzisztenciálisan az önkormányzattól függenek. Véleménye szerint mindössze a rendszerváltozás utáni első két évben lehetett sajtószabadságról beszélni, azóta ismét teret nyert a cenzúra és az öncenzúra. A gyors és pontos tájékoztatást nevezte az önkormányzati média legfontosabb feladatának Péterfi Csaba, Gödöllő Város kommunikációs igazgatója is, hozzátéve, hogy ügyelni kell a helyes arányokra, a hírek súlyozására és tálalására is. Péterfi Csaba szerint a polgármester jobbkeze a kommunikációs szakember, akinek mindenről tudnia kell, akinek észre kell vennie és ki kell javítania a főnöke esetleges hibáit, sőt esetenként irányítania is kell a településvezetőt. A kommunikációs igazgató mindemellett felhívta a figyelmet a jó településmarketingre, aminek mindig a pozitívumokat kell hangsúlyoznia és hírértékű eseményekkel kell meghódítania az országos nyílvánosságot. Az ismert internetes közösségi oldalakon való megjelenés mellett fontos a települések saját honlapját valamilyen formában interaktívvá tétele is. Ennek segítségével azonnal, közvetlenül megismerhető a lakosság véleménye az önkormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, igaz megvan az a veszély, hogy esetleg sértő, szélsőséges, hamis vagy uszító tartalmak is felkerülhetnek. A helyi sajtó gyenge pontja a szerkesztők és az újságírók képzetlensége is – derült ki a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának elnöke, Gönczi Mária előadásából. Tapasztalatai szerint ugyanis a helyi média szerkesztői és munkatársai általában lelkes, jószándékú amatőrők, tanárok, könyvtárosok, a művelődési ház alkalmazottai. Számukra rendez a MÚOSZ immár 13 éve továbbképzéseket,ahol eddig 1200 hallgató vett részt 600 településről. Az egybegyűltek mindemellett megismerkedhettek a Gyöngyösi Városi Televízió munkájával, illetve az interneten és a SMART televíziókon megtekinthető Önkormányzati Televízió működésével is. |