Smart city az MLE Benchmarking Klubdélutánon

92

A Magyar Logisztikai Egyesület aktuális  Benchmarking Klubnapját 2020. február 12-én tartotta a Teréz krt. 38. szám alatt, amelynek témája a „Smart City elméletben és gyakorlatban” volt.

smart city az MLE Benchmarking Klubdélutánjánn
Smart city az MLE Benchmarking Klubdélutánjánn

Előadók voltak Dr. Veres Lajos PhD egyetemi tanár, az MLE alelnöke, Schmidt Jenő a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab város polgármestere, valamint Takács Júlia a CSR Hungary/City Hungary ügyvezető igazgatója.

Az eseményen a tudományos élet résztvevői, valamint szakmai oldalról valamennyi logisztikai ágazat képviselői egyaránt megjelentek.

A Klubnapot Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket, bemutatta az előadókat és felvezette a körbejárandó témát.

Az előadás-sorozatot Dr. Veres Lajos PhD egyetemi tanár, az MLE alelnöke indította, ismertette a hazai Okos Városok fejlesztési koncepciójának irányait, illetve a magyarországi helyzetet. Elmondta, hogy az Európai Unióban a lakosság 75%-a él városokban és a felhasznált energia 70%-át a városlakók érdeme, valamint, hogy dinamikusan növekszik globális urbanizációs trend. Vázolta a Smart City koncepció lényegét a „smart integrációt”, egy olyan platformot, ahol a különféle területek megoldásai egymást erősítő rendszerré állnak össze és a város erőforrásait hatékonyan, koordináltan használják fel. Ennek érdekében a város életének minden releváns információját gyűjtik, elemzik és egy közösen használt tudásbázist hoznak létre, amelynek alapján információ-vezérelt komplex megoldások valósíthatók meg. A Smart City koncepció ily módon tehát egy horizontális megközelítés, amely az érintett kulcsterületek mentén a lehetséges szinergiák kiaknázására épít. Említést tett az EU Smart City kezdeményezéséről is, amelynek lényege az, hogy a kutatások és programok révén a károsanyag-kibocsátás 20%-os csökkentését, a megújuló energia 20%-os arányát és az energiahatékonyság 20%-os növelését célozzák meg. Szó esett még az okos városok generációjáról, szereplőiről és a gazdaságfejlesztés irányairól. Előadónk városfejlesztési példákkal, illetve ezek szinergikus hatásairól is szót ejtett és felvázolta a magyar „okosodó városok” jövőbeni kihívásait.

Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke, előadásában a magyarországi városok Okos Város fejlesztési koncepcióinak a végrehajtás során szerzett, gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, majd elemezte az ebben rejlő kihívásokat. Kitért a magyar régiók jelenlegi helyzetére is. Kihangsúlyozta, hogy a jelen és a jövő információs társadalmában „a tudás, illetve a tudás megszerzésének  gyorsasága lesz a legfőbb stratégiai  erőforrás.” Kitért a kritikus infrastruktúra kérdésére, valamint az intelligens infrastruktúra esetében szükséges paradigmaváltásra is, amely „a hangsúlyt nem a mennyiségi fejlesztésre, hanem a meglévő fizikai és szellemi infrastruktúrák együttműködésének  megteremtésére helyezi.” Ennek szellemében az intelligens infrastruktúrák hatása gyorsuló modernizációt, versenyképességet és növekedést, javuló életminőséget, illetve a hagyományos korlátok átlépését eredményezi. Elmondta, hogy a stratégia három kiemelt szektora az energia, a közlekedés és az infokommunikáció, egyben rá is mutatott az ezzel járó társadalmi kihívásokra. Ismertette a Smart City modelleket, programokat és a fejlesztések stratégiai kereteit. Felvázolta a hazai jövőképet, valamint a cél eléréséig vezető folyamatot is: a problémáktól az adatelemzésen át az okos megoldásokig (intelligens-zöld-egészséges város).

Takács Júlia a CSR Hungary/City Hungary Program ügyvezető igazgatója röviden ismertette tevékenységüket, majd az eddigiektől eltérő aspektusból mutatta be a téma lényegi elemeit, fontosságát. Az egyének, illetve a vállalatok preferenciái alapján közelítette meg a kérdést az ún. Fenntartható városmodell piramist szemléltetve. Véleménye szerint a jövőkép az a fenntartható város, amely „képes biztosítani a mai és a későbbi generációk számára is szükségleteik kielégítését”, főként a hiányalapú és a növekedésalapú szükségletek alapján. Azaz, hogy miként értékelik az emberek a technológiát. Mondanivalóját egy, 102 város polgárai körében végzett ún. Smart City Index kutatáson keresztül szemléltette, melynek alapkérdése az volt, hogy az egyének mennyire tekintik kedvezőnek a számukra elérhető technológiát, a célja pedig felmérni az emberek technológiáról alkotott felfogását. A „kisebb okosabb” szemlélet, miszerint az intelligens városoknak csak akkor van értelme, ha a technológia megfelel a polgárok igényeinek  –  tette hozzá Takács Júlia, levonva a szükséges konzekvenciát.

A hallgatóság soraiból felmerülő kérdésekre választ adtak a szakemberek, végezetül a Magyar Logisztikai Egyesület nevében Dr. Doór Zoltán megköszönte a részvételt az előadóknak és a jelenlévőknek.