Kilencedik alkalommal tüntetett ki példaértékű szakképzési projekteket a DUIHK

304
DUIHK: Szakképzési Díj 2022
DUIHK: Szakképzési Díj 2022

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) március 10-én immáron kilencedik alkalommal Szakképzési Díjjal méltatott a hazai szakképzésben megvalósított kezdeményezéseket.
Három kategóriában szakképző intézményeknek és vállalatoknak ítélték oda a Díjat.


A DUIHK Szakképzési Díjat 2013-ban alapították a magyarországi gyakorlatorientált szakképzés továbbfejlesztése érdekében végzett kiemelkedő kezdeményezések elismerésére és népszerűsítésére.


A díjra vállalatok, szakképző iskolák, kereskedelmi és iparkamarák vagy más szervezetek pályázhatnak – akkor is, ha nem tagjai a DUIHK-nak.
Idén a héttagú szakértői zsűri döntése alapján a három díj-kategóriában a következő szervezetek
vehették át a Díjakat:

MOTIVÁCIÓ kategóriában:
a Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium a „Ki(d)s Mérnök Tábor – Pályaorientációs célú, élményalapú tábor 5-6. osztályosoknak” c. projektért.

KOOPERÁCIÓ kategóriában:
az MVM Energetikai Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. a „Az MVM Ágazati Képzőközpont megalapítása és duális szakképzéseinek elindítása“ c. projektért

INNOVÁCIÓ kategóriában:
az Audi Hungaria Zrt. a „Kötelező? Oktatás? – A gamifikáció nyújtotta módszertani lehetőségek kiaknázása a szemléletformáló oktatások hatékonyságának növelésére” c. projektért.

A szakmai zsűri döntése alapján KÜLÖNDÍJBAN részesült:
az Alapítvány a Mórahalmi Szakképzésért az „Új, modern szakképző iskola épült Mórahalmon, ahol a jövő számára képzünk szakembereket” c. projektért.

A díjakat Sávos András, a DUIHK elnöke, Achim Weinstock, a DUIHK szakképzésért felelős alelnöke, Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető igazgatója és Boros-Huberné Mária, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezető igazgatója adták át.

A díjátadást megelőzően előadások és panelbeszélgetések keretében is foglalkoztak a szakképzés
oktatáspolitikai és gyakorlati kérdéseivel.

Achim Weinstock hangsúlyozta, hogy egy jól felépített és működő szakképzési rendszer háromszorosan előnyös helyzetet teremt: a fiatalok számára, akik piacképes tudást és készségeket szereznek, amelyek a karrierlehetőségek széles skáláját nyitják meg számukra; a képző vállalatok számára, amelyek jól képzett és motivált munkavállalókat kapnak; és a társadalom egésze számára, amely a versenyképes vállalatok és a magas foglalkoztatottság előnyeit élvezheti.

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár ismertette a kormány legújabb terveit a magyar szakképzési rendszer további korszerűsítésére. A jövőben többek között a képzési és a vizsgáztatási eljárásokat szétválasztják. Ezzel újabb lépést tesznek a német tapasztalatokra támaszkodó „duális rendszer” felé. Továbbá, a különböző képzési formák közötti átjárhatóságot is
növelik a jövőben.
A szakképzési rendszer egyre jobban a képzés minőségére fog összpontosítani,
ami végső soron a képzettek foglalkoztatási lehetőségeiben is fog megmutatkozni.

Tobias Bolle, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) Nemzetközi Szakképzési Kompetencia Központjának szakértője a németországi szakképzés tapasztalatai alapján rámutatott, hogy a képzés tartalmát folyamatosan a gazdaság tényleges igényeihez kell igazítani.
Ha új igények merülnek fel, például a “zöld” szakmák vagy a digitalizáció iránt, akkor ezt a szakmaképek kialakításakor is megfelelően figyelembe kell venni.