A nettó nulla szén-dioxid kibocsátású városokhoz a régebbi épületek korszerűsítése elengedhetetlen

463
nettó nulla városok- régebbi épületek korszerűsítése (energiahatékony és alacsony szén-dioxid kibocsátású épületek)
nettó nulla városok- régebbi épületek korszerűsítése (energiahatékony és alacsony szén-dioxid kibocsátású épületek)

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy nettó nulla városok elengedhetetlenek, ha a világ a globális felmelegedést 1,5 °C alá akarja korlátozni.
A fejlett világban a városokban túlnyomórészt az alulhasznosított és energiahatékony épületek találhatóak. Annak ellenére, hogy sok közülük 50 évnél fiatalabb.

A régebbi épületek továbbra is mindennapi használatban vannak a városi élet forgatagában, azonban ezen épületek szén-dioxid-lábnyoma és hatástalansága óriási kihívást jelent tulajdonosaik, döntéshozóik, a helyi hatóságok és közösségeik számára.

A városi területeken az épületek a teljes szén-dioxid-kibocsátás 60%-át teszik ki.

Sürgős intézkedésekre van szükség a városokban, ha az országok el akarják érni a nettó nulla célkitűzéseiket. A jelenlegi építmények lebontásának és újjáépítésének kialakult modellje azonban nehezen igazolható; Az új konstrukciók meghozzák a megtestesült szén-dioxid-kibocsátást, az anyaghiány és a globális ellátási lánc nyomásának sajátosságait.

2050-ben a mai városok épületeinek 80%-a még állni fog. Ezért sürgősen át kell gondolnunk a régebbi épületek kezelését.

Mire kell gondolnunk? A hogyanra megoldások lehetnek a következők.

Előnyben kell részesíteni az utólagos felszerelési munkákat a nettó nulla és az energiahatékonyság érdekében. Az utólagos felújítási akciókkal a régebbi épületek is fenntarthatóak és energiahatékonyak, és kívánatosak lesznek.

Energiahatékonyság: Ehhez az iparnak kell összehangolnia a szabványosított energiahatékonysági intézkedések létrehozását. Az energiafogyasztási célok jelenleg az új épületek energiafelhasználási intenzitási teljesítményén alapulnak. Az intelligens technológiának köszönhetően olyan adatok rögzítésére van lehetőség, amelyek valós időben tájékoztatnak az épület valódi teljesítményéről.

Tudatosság növelése. Végül pedig pótolnunk kell a jelenlegi tudásbeli hiányosságot azáltal, hogy valamennyi érdekelt felet felvilágosítjuk az előnyökről. Kezeljük a technikai készségek hiányát a szükséges utólagos átalakítási munkák elvégzéséhez.

Tagadhatatlanul sürgős az ingatlanok szén-dioxid-mentesítése és a nettó nulla épületek felé történő elmozdulás felgyorsítása, azonban az utólagos felújító, kiegészítő munkálatoknak nem kell egyszerre megtörténnie. Ez egy összetett folyamat: szén-dioxid kibocsátás csökkentése, az életciklus-értékelések, a helyi energiahálózatokkal, az ellensúlyozással és a változáskezeléssel kapcsolatos tevékenységek széles skáláját kell figyelembe venni.

Az elkövetkező években az anyagok újrafelhasználása nemcsak költséghatékonyabb lesz, hanem igényesebb is lesz. Sok bérlő már most kezdi az épületek utólagos felszerelését szélesebb körű fenntarthatósági megközelítésük részének tekinteni. Más rugalmassági stratégiák mellett.

Már most is vannak jó példák a piacon arra, hogy az utólagos felszerelések a legjobb gazdasági és fenntarthatósági megtérülést biztosították.

Például Atlantában a JLL konferencia az Interface moduláris padlógyártó cégnek felújítani egy 1960-as évekbeli épületet. Ennek köszönhetően a teljes szén-dioxid-kibocsátás a felére esett vissza. A hulladék 93%-a a hulladéklerakókból került ki az építőanyagok újrahasznosítására és adományozására irányuló kezdeményezések révén. 
A projekt az elsők között volt Grúziában, amely elnyerte a WELL Gold minősítést. Ez azt jelzi, hogy egy épület is támogathatja az emberek egészségét és jólétét. A LEED Platinum minősítés pedig tükrözi iparágvezető környezeti hatását. A projekt javította az alkalmazottak jóllétét és új tereket teremtett az együttműködéshez.

Az ingatlanipar szerepe a nettó nulla városokban

Az ingatlanok utólagos felújítási útja még az elején jár. Ez az évtized döntő fontosságú lesz az elvégzendő munka beindításában.

Ahhoz, hogy elérjük a nettó nullát, gyorsan fel kell gyorsítanunk az ütemet. Évi 1%-ról legalább 3%-rakellene növelni.
 A mai további tétlenség azonban csak növeli a 2050-re kitűzött célok eléréséhez szükséges arányokat. Növeli annak kockázatát, hogy a globális felmelegedés túllépi a párizsi COP21-en elfogadott 1,5 °C-os célt, amely szükséges az éghajlatváltozás legkárosabb hatásainak minimalizálásához.

A nettó nulla-dioxid-kibocsátású épületek iránti kereslet továbbra is növekszik. A kereslet és a jelenlegi egyensúlytalanság az utólagos felújítás korai alkalmazói számára előnyös. Mvel növeli a bérleti díjakat és csökkenti a pénzügyi kockázatokat. Így a bérlők vonzását és megtartását. Ezzel szemben a pénzügyi költségek emelkedése csak felgyorsítja a görbétől elmaradó eszközök átárazását; ennek következetes jeleit kezdjük látni a piacon.

A várt fenntarthatósági normákat nem teljesítő épületekre kiszabott bírságok meredeken emelkednek a következő három évben. Folyamatosan az egyre szigorodó szabályozások az ingatlanokra irányulnak, nem pedig az új építkezésekre.

Olyan ország, mint Kanada, vagy mint például New York, szén-dioxid-adót vezetnek be. Ahogy a szén-dioxid megadóztatása egyre általánosabbá válik. A közüzemi számlák újabb költségsorává válik, és beépül az energiaárakba. Tovább erősítve az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátású épületek üzleti érdekeit.