A BKIK: azonosította a sürgős beavatkozási pontokat a hazai energetikai rendszerben

79
megoldások az energiaválságra
megoldások az energiaválságra

A legsürgősebb terület az idei téli gázhasználat költségeinek csökkentése, alternatív megoldások megvalósítása és ezen energetikai projektek finanszírozása.

Sürgősen lépni kell a jelenlegi hazai energetikai helyzet megoldása érdekében és a kormány múlt heti döntései erre jó alapot adnak Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. A budapesti kamara szakértői a budapesti, illetve a magyar vállalkozások energetikai problémáival, valamint azok potenciális megoldásaival kapcsolatban készítettek elemzést. Az ebben azonosított energetikai és finanszírozási kérdések mélyebb vizsgálatára és a megoldási javaslatok részletes kidolgozásához vállalkozói felmérést indítanak, az eredmények megvitatására pedig szakmai konferenciát szerveznek.

A BKIK szakértői az elmúlt időszakban kialakult energiahelyzetre tekintettel azonosították a rövid-, illetve hoszabbtávú problémákat és megoldási lehetőségeket javasoltak.

Rövid távú probléma: az idei téli gázhasználat költsége

A rohamosan emelkedő energetikai árak olyan mértékben növelhetik meg a termelési költségeket, amely ellehetetlenítheti a vállalkozások működését. Számos iparág érintett, de a termelő- és gyártó szektorok kiemelten, mely a gazdasági kibocsátási képességek csökkenése mellett már rövid távon munkahelyek tömeges elvesztését okozhatja. Ráadásul ezek a kieső ipari kapacitások sokkal lassabban állhatnak helyre, mint a szolgáltatások.

Hosszabb távú probléma: energiamix nemzetgazdasági szintű átalakítása

A környezetvédelmi és fenntarthatósági szabályok (ESG) egyre erősödnek, ezáltal már a vállalkozások szintjén is hamarosan megjelennek az energiamix-szel kapcsolatos elvárások, melyek teljesítése akár komoly beruházásokat is igényelhet. Az energiamixben erősíteni kell a megújuló, nem fosszilis energia arányát, lehetőleg diverzifikáltan és decentralizáltan. Ebben jelentős szerepe kell legyen a napenergiának, de a szélenergia is kaphat kisebb szerepet, továbbá hasznos lenne, ha növekedne a vízenergia termelési lehetősége (akár gátak építésével, melynek következtében a csapadékszegényebb időszakokban és helyeken csökkenhet a vízhiány kitettség).

A jelentősen ingadozó termelést folytató megújuló energiaforrásokra való átállás biztonsági alapját a PAKS2 atomerőmű üzembeállása adhatja meg, de ez az új kapacitás csak hosszabb távon áll majd rendelkezésre, a jelenlegi gazdasági válságban energetikai szerepe nem lesz, viszont maga az építkezés erősítheti a gazdaságot addig is.

Rövid távú megoldási lehetőségek közül a termelés szempontjából az olajra és biomasszára való átállás a legjobb, leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás. Gond ugyanakkor, hogy a kazánok rendelkezésre állása bizonytalan a szerelési kapacitás kevés.  

Fűtőolaj: egyes szakértői vélemények szerint a fűtőolajra való gyors átállást lenne érdemes támogatni. Az olaj ára is igen magasan, de a megszokott ártartományon belül van jelenleg. Az olajkazánok könnyen beállíthatóak a gázkazánok helyére, minimális rendszerigazítással. Meg lehet vizsgálni akár motorok beállítását, amellyel hőtermelés mellet kapcsoltan villamosenergiát is elő lehet állítani, ez a megoldás a villamos rendszer szabályozásában adhat segítséget és csökkentheti a vállalatok veszteségét.

Az olajkazánok rendelkezésre állása és a beszerelést elvégezni képes szakemberek elérhetősége szab határt annak, hogy ezen a télen mennyire hatékony lehet ez a gyorsan elérhető  megoldási lehetőség. A megoldás környezetvédelmi hatása kifejezetten negatív, így ezeket a beruházásokat minél előbb fenntartható energiatermelési beruházásokkal kell majd kiváltani. Ez a megoldás része lehet a kormány által bejelentett energiaintenzív, a kis-, közepes vállalkozások számára indítandó külön programnak. 

Biomassza (fatüzelés): Ez a megoldás főleg a kisebb településeken jöhet elsősorban szóba, ahol korábban már voltak ilyen megoldások.
Az erdészetek által kitermelt hulladékfa/egyéb biomassza kazánban történő hasznosítása nem újkeletű, jó hatásfokú kazánok állnak rendelkezésre, Nagyobb hőmennyiség szükséglet esetén javasolt a gőzhasznosítás villamosenergia célra történő vizsgálata is.

Villamos energia, napenergia: a gáztüzelésű rendszerek villamos energiára való átállítása is reális lehetőség, de sokkal időigényesebb, nem kompatibilis a gázra épült vállalati energetikai rendszerekkel, ráadásul az ehhez kapcsolódó hálózatbővítés, illetve hálózati csatlakozás is nehézkes.

Általánosságban a villamos energia jelenleg csak a regionális vagy országos rendszerben értelmezhető. Következésképpen a beruházások időigénye az előttünk álló téli problémákra csak kis részben, illetve csak egyes esetekben jelenthet megoldást.

Energiatakarékosság, energiamegtakarítás: ez egyes szektorok bizonyos szegmenseiben lehetőség. 1-2 fokkal hűvösebben még sok esetben lehet dolgozni, de egy gyors szigetelés is segíthet. Ugyanakkor, a termelésben felhasznált energia csökkentése a termelés csökkentését eredményezi, ez pedig nem lehet cél. 
Az energiatakarékosság szerepe elsősorban abban lehet, hogy a lakosságnál és az állami, önkormányzati intézményeknél megtakarított gáz az ipari fogyasztók működésének fenntartásához csoportosítható át.

Bármilyen átalakításhoz ugyanakkor finanszírozásra is szükség van, ráadásul nagyon gyorsan. Itt kérdés, hogy beruházási finanszírozás formájában vagy inkább működési költség finanszírozás formájában célszerű ezt megszervezni.

Hosszú távú megoldási lehetőségek

  • PAKS2: hosszabb távú megoldás PAKS1 kapacitásának fenntartása mellett, hiszen jelentősen megnövekvő, egyenletesen rendelkezésre álló villamosenergia-mennyiséget teremt, amire a jelenlegi gázzal működő kapacitások is átállíthatóak. Az elsődleges feladat most az új reaktorok minél gyorsabb üzembeállításának megszervezése. Később az egyenletesen rendelkezésre álló éjszakai áram felhasználása vagy tárolása jelenthet megoldandó feladatot.
  • Napelem: már közép távon jó megoldás. Ezen az igen dinamikus piacon jelenleg is rengeteg projekt fut, alakulnak az árazások, egyre több a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA). Megoldást kíván ugyanakkor a kereslet jelenlegi megugrása miatt kialakult termékhiány, valamint a telepítési kapacitások korlátozottsága a piacon. 
  • Vízenergia (időjárás függő): nagyobb arányú hasznosítása az addicionális nemzetgazdasági hasznok kiaknázásával, növelheti a megújuló részarányt, diverzifikálja az energiamixet
  • Szélenergia (időjárás függő): a napenergia mellett növelheti a megújuló részarányt, diverzifikálja az energiamixet a napenergiától eltérő betáplálási profilt nyújt
  • Biomassza: felhasználása nem időjárásfüggő, így kiszámítható és tervezehető termelést biztosít, az alapanyag ellátás kérdést hatóságilag érdemes szabályozni
  • Biogáz/depóniagáz: primer alapanyagként, vagy földgázhoz keverve javasolt az energetikai hasznosítása. Földgáz részleges kiváltására alkalmas, mellyel növelni lehet az ellátásbiztonságot, de villamosenergia termelésre is alkalmas
  • Hidrogén: primer alapanyagként, vagy földgázhoz keverve javasolt az energetikai hasznosítása továbbá szabályozásban történő hasznosításra alkalmas kifejezetten a termelése a völgyidőszakok, az energetikai felhasználása a csúcsok kiszabályozását segíti.
  • Energiatárolás: Ahhoz, hogy a fentebb felsoroltak nagyobb arányban rendszerbe állíthatóak legyenek, az elosztóhálózati rendszerüzemeltető (DSO) és az átviteli rendszerirányító kapacitásokat (TSO) meg kell erősíteni. Úgy tűnik, hogy az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRE) Alap forrásait leginkább erre kívánják felhasználni. Emellett a helyi vagy regionális szabályozási/ kiegyenlítő kapacitásokat is fejleszteni kell, ehhez elengedhetetlenek az energiatároló megoldások és a hálózati fejlesztések. Jelenleg az energiatárolásnál az akkumulátorok a legelterjedtebbek és ehhez leginkább még lítium az alapanyag, de a hidrolízises eljárások is rohamosan fejlődnek.
  • A finanszírozás itt is komoly problémákat vet fel. A bankok a KÁT-os (Kötelező Átvételi Tarifa) és METÁR-os (Megújuló Támogatási Rendszer) projekteket már jól kezelik, de a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokkal (PPA) még ismerkednek, az akkumulátor alapú projektek kezelésével pedig még sehogy sem állnak.