SZTE kutatók: drasztikus időjárásváltozás a következő évtizedekben

67
Hőtérkép
Hőtérkép

A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin-ben publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.

Megdöbbentő eredményre jutottak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai. Kutatásuk az NKFI által támogatott, „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése” projekt keretében valósult meg és olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben.
A Hungarian Geographical Bulletinben megjelent cikk, a EURO-CORDEX (Coordinated Downscaling Experiment – European Domain) keretében közzétett klímamodell eredményeken alapul.

A klímaváltozás hatása régiónkban

“Külön érdekesség, hogy az adatokat az NKFI projektben alapvetően városi vizsgálatokhoz használtuk. Közben felismertük, hogy az évek óta elérhető modelleredmények, erre a régióra még nem jelentek meg közérthető, térképes formában.
A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be.  Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések,  a pesszimista forgatókönyv esetén – mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense.
A cikk szerzői, a tanszékvezető, Gál Tamás mellett, Skarbit Nóra tudományos munkatárs és Unger János, egyetemi tanár voltak.

OLVASTAD MÁR?
Milyen iparágakat veszélyeztethet a klímaváltozás?
A klímaváltozás, a rendkívüli időjárási események megterhelik az elektromos hálózatokat, a gázvezetékeket és az egyéb energetikai infrastruktúrákat.Ez egyaránt jellemzi a fejlett és a fejlődő országokat is. Különösen olyan helyeken, ahol nem fektettek be kellő mértékben az infrastruktúra korszerűsítésébe és megerősítésébe.
Olvass tovább itt!

A tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük.

Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:

– A trópusi éjszakák (olyan napok, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20°C) száma 3-4 szerese lehet a jelenleginek.

– A forró napok (olyan napok, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30°C) száma megduplázódhat.

– A fűtési energiaigény 20-40%-kal csökkenhet.

– A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.

– A heves csapadékos napok száma 20-40%-kal növekedhet.

– Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.

Az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra, és segíthetnek más éghajlat-változási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában.

A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsájtás. Fontos kiemelni, hogy ez tény. A tudományos közösség 99 százaléka egyértelműen egyetért ezzel. Lényegében minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, elektromos áram felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar, mezőgazdaság. A kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsájtás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.” – tette hozzá Gál Tamás.

A tudósok szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokat (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodást (például autó helyett kerékpár, közösségi közlekedés, nem vásárolunk télen Dél-Afrikában termesztett friss gyümölcsöket, stb.) fontos kiemelni.  A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük. Az egyének felelőssége abban áll, hogy mindenki megtegye az adott esetben akár gazdasági vagy kényelmi szempontból kellemetlen lépéseket is, különben jóval súlyosabb kihívások várnak a társadalomra néhány évtized múlva.

Az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet képzésein olyan földtudományi (meteorológia, geológia), földrajzi, környezetmérnök szakembereket képeznek, akiknek a klímaváltozás okozta kihívások megoldásában és a megváltozó éghajlati viszonyokhoz történő alkalmazkodásban lesz nagy szerepük és feladatuk az elkövetkező évtizedekben.

CSR NEXT (vállalati fenntarthatóság és felelősség képzési program) INDUL ÚJRA
CSR Next Képzési Program CSR/vállalati fenntarthatóság és felelősség képzés az alapoktól a specifikus területekig. Az egymásra épülő CSR képzési program keretén belül a résztvevők a CSR és a fenntarthatóság számos elméleti és gyakorlati területével ismerkedhetnek meg. Hazai vonatkozásban és nemzetközi kitekintésben. Gazdasági döntéshozók, közintézmények, intézmények számára.
Hasznos azok számára, akik a CSR-pályafutást kezdik, vagy akár azok számára is, akik frissíteni akarják tudásukat a CSR és a fenntarthatóság legújabb szempontjairól.
CSR koordinátor (Folyamatban!) és CSR menedzser képzés (erre még tudsz jelentkezni!) indul.
KATTINTS A RÉSZLETEKHEZ!