A koronavírus hatása az üzletre

50

A koronavírus olyan kormányzati kihívás is, amely hosszú távú következményekkel járhat a közösségek és a vállalkozások számára. Ráadásul alkalmazkodniuk kell az emberi viselkedéshez is.

Koronavírus hatása az üzletre
A koronavírus hatása az üzletre

A 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) Kína központjában egy sűrűn lakott gyártási és szállítási csomópontban jelent meg. Azóta 29 másik országban és régióban terjedt el (2020. február 20-i állapotban).

A határokon átnyúló válságok, például a pandémiák hatékony kezelése helyi, nemzeti és nemzetközi szinten is felkészültséget, gyors reagálást igényelnek. Sok ország, különösen azokban a régiókban, ahol új kórokozók léphetnek fel, nincs megfelelő felszerelés az új betegségek kimutatására, jelentésére és azokra való reagálásra.

Jelentős előrelépés történt a 2014-es -2016-os nyugat-afrikai Ebola-járvány óta. Ám az egészségügyi rendszerek továbbra sem készültek fel a fertőző betegségek járványszerű megjelenésére. Egyetlen ország sem felkészült teljesen a járványok kezelésére.

Több tízmillió munkavállaló van karanténban és részben kiesik a munkaerőpiacról. Kína küzd annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenysége visszatérjen a korábbi pályájára. Azokban az országokban, ahol a jól bevált válságkockázat-kezelési megállapodások vannak, jobban sikerül lelassítani a fertőzés terjedését. Bár ez nem teszi őket immunissá a politikai és gazdasági nyomás ellen.

A COVID-19 azt is megmutatja, hogy a kormányzati kudarcok származhatnak a rosszul felkészített hatóságok tétlenségéből vagy túlzott lelkes aktivitásaiból. A spektrum mindkét vége aláássa a polgárok és az ország kormányzata közötti bizalmat és együttműködést. 

A vírus terjedésének megakadályozására vagy késleltetésére, valamint az egyének és a közösség gyenge ellenálló képességének kompenzálására valószínűleg központosított ellenőrző intézkedésekre is szükség lehet, de ezek ártalmasak is lehetnek.

A karanténbe került városokban, régiókban vagy tengerjáró hajókon rekedt emberek esetében növekszik a stressz, a szorongás, az elszigeteltség érzése, mivel és az életük feletti ellenőrzés elvesztését tapasztalják.
Az utazási tilalmak társadalmi, gazdasági és politikai szankciókat eredményeznek, melyek elriaszthatják az egyéneket és a kormányzati szerveket az információk megosztásától és a jövőbeni járványok nyilvánosságra hozatalától.

 A gyenge vagy túlterhelt egészségügyi rendszerek küzdenek a fertőzés terjedésével, az ápolási igények kielégítésével. Tovább csökkentve a felelős intézmények és egyének kompetenciájába vetett bizalmat.

A pánik gyorsabban terjed, mint a járvány

A szociális média további kihívást jelent a bizalom szempontjából: a pánik gyorsabban terjed, mint a járvány. A globális platformok tovább növelik a bizonytalanságokat ha téves információkat terjesztenek. Például olyan adatokat, spekulációkat terjeszthetnek, amelyek félelmet kelthetnek az emberekben. Virálissá válhatnak és sokkal több embert érhetnek el, mint a megnyugtató szakértői vélemény.  Ez a félelem megrontja a polgárok bizalmát a kormányok azon képességében, hogy megvédjék őket a kockázatoktól. Növeli a pszichológiailag védekező és társadalmi szempontból káros intézkedések, például a pánikvásárlás és az előítéletek valószínűségét.

Milyen hatással van a koronavírus az üzletre?

Ahol szigorú politikai válaszlépésre van szükség a járvány esetében, ott az üzleti tevékenységeket elkerülhetetlenül befolyásolja a koronavírus megjelenése.

  • Az emberek százmillióit érintő utazási korlátozások és karanténok miatt a kínai gyárak munkaerő és alkatrészek nélkül maradtak. Megszakítják az időben történő ellátási láncokat, és értékesítési problémákat váltanak ki a technológia, az autóipar, a fogyasztási cikkek, a gyógyszeripar és más iparágak területén.
  • Az alapanyagárak – Kína alapanyag-fogyasztásának visszaesése – miatt, a gyártók fontolóra veszik a termelés csökkentését.
  • A mobilitás és a munkahelyi zavarok a kínai fogyasztás számottevõ csökkenéséhez vezettek, és több ágazat multinacionális vállalatait szorongatta. Többek között a repülés, a külföldi oktatás , az infrastruktúra, az idegenforgalom, a szórakozás, a vendéglátás, az elektronika, a fogyasztási és a luxuscikkek területét érinti.

Összességében Kína GDP-növekedése idén 0,5 százalékponttal lelassulhat. Legalább 0,1 százalékponttal csökkenve a globális GDP növekedését. Ez hat a fejlett és feltörekvő piacokon is, amelyek nagymértékben függnek Kínától .Legyen szó kereskedelem, turizmus vagy beruházás formájáról. Ezen országok némelyike ​​korábban már meglévő gazdasági törékenységet mutatott, mások gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkeznek. Így ennélfogva kevésbé képesek ellenállni a pandémiáknak, járványoknak.


Számos ázsiai és afrikai országban nincs megfigyelési, diagnosztikai és kórházi képességük a betegség kitörése során történő azonosításhoz, elkülönítéséhez és kezeléséhez. A gyenge rendszerek bárhol veszélyeztetik az egészségbiztonságot. Növelik a fertőzés lehetőségét és az ebből következő társadalmi és gazdasági következményeket.

Folytatjuk!
Forrás: WEF