Intelligens városok – az esélyegyenlőség jegyében

88

A várostervezők számára az adatok és a technológia értékes eszközök az adminisztráció és a szolgáltatások javításában. Miközben ezek az újítások a városi környezetet élhetőbbé teszik, rejtett kockázatokkal is járnak: a digitálisan marginalizált csoportok közötti egyenlőtlenség elmélyítésére.
A világ minden tájáról a kormányok “okosabbá teszik a városokat” : az adatok és a digitális technológia felhasználásával. Éppen azért, hogy hatékonyabb és élhetőbb városi környezetet teremtsenek. 

 

A növekvő városi lakosság és az erőszakos infrastruktúra révén az intelligens városok jobb helyzetben lesznek a gyors változások kezelésében. Ahogy a digitális rendszerek egyre terjednek, fennáll a veszélye annak, hogy az egyenlőtlenség elmélyül. Hacsak a helyi önkormányzatok nem ismerik fel, hogy a technológiai megoldások ugyanolyan fontosak a szegények számára, mint a gazdagoknak.

Esélyegyenlőség az intelligens városokban

Az offline csoportok a mindennapi élet hátterében futó alkalmazásokból – például a forgalomforgalmat segítő intelligens jelekből – kihasználhatják az intelligens városi programok teljes körét. A modern város elsődleges interfészként működő okostelefonjai, a digitális szakadék bezárása és a hálózatokhoz és eszközökhöz való hozzáférés kiterjesztése a kritikus első lépés.

A várostervezők olyan technológiákat is alkalmazhatnak, amelyek a városok számára a szegények, a fogyatékkal élők, az idősek és más kiszolgáltatott emberek számára is élhetőbbé teszik a városokat.

New York Cityben a polgármesteri hivatal elkötelezettsége a közigazgatási szervek közötti információs platformokat alkalmaz. Koordinálják a hozzáférést a segítségnyújtásra szoruló lakosok számára. A kaliforniai Santa Clara megyében a prediktív analitika segítséget nyújt a hajléktalanok számára . A londoni metróban a Wayfindr nevű alkalmazás a Bluetooth segítségével segíti a látássérült utazókat a mozgólépcsőin.

Indiaban , Kolkatában GPS-et használnak, hogy postai címeket biztosítson több mint 120 000 slum lakónak 14 informális közösségben. A cél az, hogy a lakosok jogi eszközt kapjanak a biometrikus azonosítási kártyák beszerzéséhez, a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez és a szavazáshoz való hozzáféréshez szükséges alapvető dokumentációhoz.
Bár ezek az újítások minden bizonnyal jelentősek, ezek csak töredékei annak, ami lehetséges.

Kis technológiai beruházások a marginalizált csportok számára

A közegészségügy az egyik olyan terület, ahol a kis technológiai beruházások jelentős előnyökkel járhatnak a marginalizált csoportok számára.
A fejlődő világban a megelőzhető betegségek a betegségterhek aránytalan részét képezik. Amikor az adatok felhasználásával azonosítják az emelkedett kockázati profilú demográfiai csoportokat, az alacsony költségű mobil üzenetküldő kampányok életfontosságú megelőzési információkat továbbíthatnak. Az úgynevezett “m-health” beavatkozások olyan kérdésekre vonatkoznak, mint az oltások, a biztonságos szex és a szülés előtti és utáni gondozás, amelyek javítják az egészségügyi eredményeket és csökkentik az egészségügyi ellátás költségeit.

Az innováció számára egy másik terület az olyan technológiák fejlesztése, amelyek közvetlenül segítik az időseket. Itt a helyi társadalmi-média hálózatok létrehozása segíthet az időseknek, hogy összekapcsolódjanak, talán mentorálási és oktatóprogramokba építve, amelyek generációkon átnyúló projekteket hoznak létre. Az E-karrierplatformokat kódolni lehet, hogy megfeleljenek az otthonukon kívüli tartózkodó nyugdíjasoknak. És több város is képes telemedicin és video konzultációkat biztosítani az idősek számára, akik nem tudnak könnyedén utazni az orvoslátogatáshoz.

P.s.:
Takács Júlia, a City Hungary Fórumon előadásában érinteni fogja a fenti cikkben szereplő témát.
Regisztrálj Te is a 2018. november 22-i City Hungary Fórum 2018-ra!