Mitől lesz sikeres, vonzó egy város ma?

153
San Francisco
San Francisco

Egy város siker tényezői között ma már nem csak a tiszta gazdasági tényezők szerepelnek, hanem az ún. soft tényezők is. Melybe beletartozik pl. az ügyfélszolgálati kultúra, az innováció, a fenntarthatóság… Ráadásul a geopolitika, a demográfia és az éghajlatváltozás növekedése, valamint a technológiai fejlődés újradefiniálja a bevált városi hierarchiákat. A polgárok, a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók figyelme sokkal szélesebb kritériumok felé fordul, amikor éppen a következő lakóhelyre, befektetésre vagy befektetésre gondolnak. Vagy üzletelni szeretnének.

A sikeres városok (szinonimája lehet: a fenntartható város…) tehát ma már azok lesznek, melyek a legsikeresebben kezelik a fent említett területeket. Az új gazdasági modelleket tartják szem előtt: innovációs gazdaság, a megosztó gazdaság és a körkörös gazdaság. Együttműködve az üzleti világgal.

Globális nagy városok

Míg a hét „legjobb” világváros” (London, New York, Párizs, Szingapúr, Tokió, Hongkong és Szöul) – a legfontosabb versenyképességi kritériumok szerint 2019-ben tartotta a legkonzisztensebb teljesítményt, azonban már több város is kezd a „nagy hetes” körhöz csatlakozni. Mint San Francisco, Los Angeles, Sanghaj, Toronto, Chicago és Peking…Ám a közepes méretű városok  is egyre sikeresebbé válnak.

Berlin, Boston, München és Stockholm kiváló példák arra, hogy a városok úgy növelik a versenyképességüket, hogy képesek alkalmazkodni az új gazdasági modellekhez.

Ezekre a városoknak lenyűgöző életminőségi adataik vannak. Kibővítették, fejlesztették innovációs képességeiket és intézményi részüket, amelyek együttes hatása javította helyzetüket a globális referenciaértékekben.

Feltörekvő városok…

Berlin jelenleg az innovatív városok között a világ egyik vezető városa, és vonzó globálisan a tehetségeknek és a hallgatóknak. Stockholm ugyanígy az innováción alapulva egy erős skandináv „márkával” vonzza az üzleti vállalkozásokat és a tehetségeket. Eközben München a vállalati bázisával, a közlekedési rendszerével, az erős kulturális hírnevével vált versenyképesebbé. Hallgatói vonzerejének is köszönhetően világszinten is versenyképesebbé vált.

Ma mitől lehet vonzó egy város?

A JELL tanulmánya a városok versenyképességének legmélyebb elemzését mutatja be. Annak köszönhetően, hogy több adat és mutató áll rendelkezésre a mindennapi életminőségről, a városi élénkségről, az ellenálló képességről, a gazdasági integrációról és a társadalmi kohézióról.

Az életszínvonal és a munkaváltás módjaként a vállalkozások és a befektetők egyre inkább ezekre az új mutatókra támaszkodnak. Nem pedig a GDP és az FDI régi referenciaértékeire, ha értékelni akarják a város vonzerejét.

A 2019-es városi tipológia a különféle városoknak a globális gazdaságban játszott megkülönböztető szerepeire épül. Ideértve az általuk alkalmazott üzleti tevékenységet, gazdasági, kulturális és intézményi funkciókat, valamint a stratégiai irányt, amelyet a versenyképesség megőrzése érdekében hoznak.

A teljesítményadatok továbbra is azt mutatják, hogy az „Új Világvárosok” – közepes méretű városok, elsősorban Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában – például Helsinki, Brisbane és Austin – amelyek egyedi specialitásokkal dolgoztak ki, és robusztus infrastruktúrával és életminőségi előnyökkel büszkélkedhetnek. Ők ellenállóbbak a gazdasági sokkokkal és a geopolitikai problémákkal szemben. Összességében most a megfizethetőség, a tehetség vonzása és megtartása, a fenntarthatóság és a környezetvédelem kerültek előtérbe.

Ugyan ezek a városok nem csak arra törekednek, hogy vonzzák és megtartsák a tehetségeket és a diverzifikált üzleteket, hanem arra is, hogy magas életszínvonalat biztosítsanak, támogassák az innovációt. Valamint tágabb befolyást alakítsanak ki azáltal, hogy globálisan felismerhető üzleti csomópontokként és turisztikai célpontok formájában működjenek.

A városi versenyképesség következő ciklusa

Számos ambiciózus „Új Világváros” – például Manchester, Philadelphia, Stuttgart, Montreal és Lisszabon – arra törekszik, hogy specializálódottvá váljon. Az, hogy ki (értsd: város) miben erős, az változó. Erősség lehet alapként a kezdő vállalkozások támogatása, a nagy teljesítményű egyetemek támogatása, és általában élénk élet- és jó munkahelyet biztosítanak az emberek számára.

Ezen felül számos „feltörekvő világváros” van, amelyeket ugyancsak érdemes górcső alá venni. Köztük Guangzhou, Sencsen, Taipei, Isztambul és Moszkva. A jelentés szerint ezek a városok továbbra is a leggyorsabb lépéseket teszik az infrastruktúra és az alapvető életszínvonal javításában. És bár a tehetséges fiatalok nagy népessége hozzájárul az innovációs képességhez, ezeknek a városoknak továbbra is foglalkozniuk kell a városi környezetet sújtó közös problémákkal is. Például a szennyezésekkel és a közlekedési torlódásokkal. Fenntartható és kreatív módszereket kell találniuk a hatalmas növekedés felszívására és a hatékonyság javítására számos közszolgáltatások terén. A szállítástól a hulladékgazdálkodásig.

Hosszú távon ezekben a gyorsan növekvő városokban a gyors javulás valószínűleg a városi rangsor átrendeződését eredményezi. Ezeknek a városoknak az életminősége, az innovációs potenciáljuk mellett a globális hírnevük is megnövekszik. Így a régi világvárosok listájához új feltörekvő világvárosok csatlakoznak.
Az üzenet világos: az élhető, fenntartható városi környezetet teremtő városok a világ legvonzóbb helyeivé válnak az élethez és a munkavégzéshez is. És a legtöbb tehetséget, üzletet és beruházást vonzzák.