Lendületben a XIII. kerület

393

Város a városban. Talán így lehetne jellemezni legjobban Budapesten a XIII. kerületet, mely Pest északi határa Újpest és a Belváros között fekszik, s éppen a szabadságharc ideje alatt indult meg a benépesülése. A Duna szabályozása és a Margit-híd megépülése új lendületet adott e kerületnek. A korábbi lakatlan, főként mezőgazdasági területek sorra gyárakkal népesültek be. A II. Világháborúig a Váci úton kiépül egy 6 km hosszú ipari terület, olyan nevekkel, mint a Ganz Danubius Hajó-és Gépgyár, mint az Első Magyar Csavargyár Rt, a Láng Gépgyár, az Elzett Zár és Lakatgyár…A régen ipari fellegvárként számon tartott Angyalföld mellett Vizafogó, Újlipótváros, a Népsziget déli része és a múlt év óta a Göncz Árpád városközpont alkot  egy egységet.
Ma már a munkáslakások, ipari negyed jellemzői helyett egyre inkább a modern irodafolyosó, a befektetők élénk érdeklődése, és a sokszínű kulturális élet jellemzi a kerületet. Milyen a jelenkor XIII. kerülete? A milyen a zöld arculata a kerületnek?  Ezt mutatta be nekünk Holopné Schramek Kornélia, a XIII. Kerület alpolgármestere.

City Hungary:
Külső szemlélőként egy nagy területen fekvő, heterogén területnek tűnik a kerület.

Holopné Schramek Kornélia:
A kerület ma már a lakosságot tekintve sem olyan heterogén, mint régebben. Az ipari kerület arculata már a múlté. Hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a XIII. kerület. Az elmúlt két évtizedben a 20 000 lakás átadása jelentősen megváltoztatta az itt élő lakosok összetételét. Önkormányzatunk is épített 600 bérlakást, azonban a lakásépítés döntő része vállalkozás jellegű. A lakosság összetétele homogénebbé vált, egyre inkább eltűnik a különbség az egykori értelmiségi lakta Újlipótváros és a munkásdinasztiákkal jellemezhető Angyalföld között. Angyalföldnek is van egy magas presztizsű kertvárosa, gyakoribbá vált az egyik városrészből a másikba való átjárás. Korábban itt dolgozott 70 000 ember. Ma a gyárakból átalakult – vagy inkább újonnan épült – irodaházak adnak ugyanennyi „fehérgalléros” embernek megélhetést.

C. H.:
A befektetői kedv, ami tipikusan üzleti negyedeket is létrehozott mennyiben változtatta meg az itteni életet?

H.S.K.:
Ezt úgy szoktuk mondani, az építész szakma szóhasználatát átvéve, hogy a Váci út az Irodabulvár (Boulvard) önálló részpiac lett. Itt vannak a bank és biztosító központok. Egyik befektető vonzza maga után a másikat. Szívesen választják befektetésnek városrészünket. Egyre többen úgy tervezik és építtetik meg irodaépületeiket, hogy a lakosság számára is átjárhatók, találkozási pontok lehessenek.

Az ismét növekedő beruházások mellett az állami beruházások is jelen vannak a kerületben, a most elkészült Duna Aréna vagy a Szabolcs utcai restaurációs központ említhető meg. Ezek a beruházások is azt igazolják, hogy itt érdemes befektetni. A fejlesztéseknek örülünk, még ha csak 2-3 %-a a magánbefektetésekhez viszonyítva.

Mi az a kerület vagyunk, akik megtartottuk a bérlakásainkat. Jelenleg 6510-zel rendelkezünk. Szükségünk van rá, akár szociális alapon biztosítunk lakást, akár úgy, hogy költség vagy piaci alapon      adjuk   bérbe.
Közép-Európában is egyedülálló a közel múltban felépített Passzívházunk, melyben 100 önkormányzati bérlakás van. Ezt bérbe is adjuk, közel egytizedét fiatal házasoknak.  Ennek köszönhetően például a fűtés díja mindössze 20 000.-Ft-ot tesz ki, nem havonta, évente. Az úttörő beruházásunkat a szakma is több díjjal ismerte el, a nemzetközi ingatlanszövetség (FIABCI) világszínvonalúnak minősítette.

C.H.:
Ipartelepek, gyárak. Ezek jelenléte magas fokú környezetszennyezést feltételez. Még akkor is, ha már csak a múlt emlékképei. Hogyan oldották meg?

H.S.K.:
Minden befektető tudta azt, hogy milyen gyártelepet vásárol meg, s annak milyen volt a szennyezettsége, így az új tulajdonosok rehabilitálták a környezetet. Volt olyan építkezés, ahol 6 m mélyen cserélték ki a földet. Környezet szempontjából nem csak a talajszennyezés jelentett problémát, hanem a légszennyezés is. A gyárak bezárása önmagában is tisztábbá tette a környezetet, a Duna átszellőző hatásával együtt egészségesebb lett a XIII. kerület levegője.

C.H.:
A legelsők között született meg a kerület fenntarthatósági stratégiája. Milyen prioritásokat jelöltek meg a jövőre való tekintettel?

H.S.K.:
Két évtizede fogadtuk el a kerületfejlesztési koncepciónkat, melyre építettük mindig a következőt. Szisztematikusan építkeztünk és ezt a befektetők is díjazták, mert tudták, hogy mire számíthatnak. 2033-ig van elképzelésünk, hogy hogyan, merre fejlődjön ez a kerület.

A „Lendületben a XIII. kerület”, mint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2015-2019-re szóló ciklusprogramja minden területen érvényesíti a fenntartható fejlődés, az környezettudatos gondolkodás szemléletét. Ugyanakkor hangsúlyt fektet a program az épített és a humán terület következetes fejlesztésére, mely nélkülözhetetlen területe a holnap városának. Környezettudatosan folytattuk a többi beruházásunkat is. A Meséskert Tagóvodánkat csodálják és irigylik is egyszerre. Itt az energiafelhasználás kevesebb, mint 1/20-a a megépítést megelőzőnek. Az állandó, friss, szűrt levegő biztosítja a pollen- és allergiamentességet. Az EU életminőség javító javaslatait figyelembe véve elektroszmog elleni védőrendszert építettek be.

A jövő generációinak életminőségét veszélyeztető, nem fenntartható folyamatok visszaszorítása kihívást és komoly feladatot jelent. Egyéni és közösségi szinten is alkalmazkodni szükséges a globális klímaváltozás helyi hatásaihoz, lehetőség szerint csökkenteni az azt kiváltó okokat.

Passzív óvoda

C.H.:
Mit tartalmaznak ezek a hosszú távú programok?

H. S. K.:
A fentiek illeszkednek Budapest hosszú távú fejlesztési programjához, a Környezetvédelmi-fenntarthatósági Programunkhoz, és Klímastratégiához. A Képviselő-testület a Local Agenda 21 – A fenntarthatóság helyi programját, a Városi környezet; a Természetvédelem; az Energia és klímavédelem; a Közlekedés; a Hulladék; a Levegő; a Felszíni vizek témakörökben megjelenő, generációkon átívelő célkitűzéseket tartalmazza.

C.H.:
Mit emelne ki a XIII. kerület zöld stratégiájából és a programból?

H. S. K.:
Kiemelném a fővárosban ez idáig is egyedülálló AngyalZÖLD Programunkat. A kerület közterületi, zöldhálózati rendszere fejlesztéséről szóló AngyalZÖLD stratégia környezetgazdálkodási, közkert-közpark és zöldfolyosó fejlesztési programján keresztül közvetlenül kapcsolódik a Klímastratégiához. A Zöldhálózati Stratégiánk, megvalósítását a kerületi önkormányzat megbízásából XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. koordinálja. 2014-ben az önkormányzat AngyalZÖLD+ néven kiterjesztette a dokumentum hatókörét a közterületek egészére, megjelenítve benne a zöldhálózat-gazdálkodás mellett, a kerületi közúthálózat és parkolás-üzemeltetés feladatait is. A stratégia aktualizálásakor az eredmények monitorozásához űrfelvétel-elemzések, közterületi minőség kataszterezés, reprezentatív közvélemény-kutatások módszereit használjuk.

C. H.:
Hogyan lehet a Zöld városért alapgondolatokat a különböző generációknak közvetíteni?

H. S. K.:
A közszolgáltatások terén, a szakmai pedagógiai programokban is megjelenik az úgynevezett „Zöldelkötelezettség”. A helyi óvodai pedagógusok önigényként jelentkező felelőssége, hogy milyen mintát adnak a gyermekeknek, hogyan alakítják a viselkedéskultúrájukat, annak érdekében, hogy a természettel harmóniában élő felnőttekké váljanak. Szakmai munkájuk során olyan szokásokat és gátakat építenek, amelyek az óvó-védő környezettudatos magatartásformák megalapozásához vezetnek. A gyerekek saját készítésű széljelzőket helyeznek el a kertben, eperpalántát, paradicsomot, borsót ültetnek maguknak, együtt gondozzák, majd nagy örömmel leszüretelik a termést.

Egyre több a Zöld Óvodánk és bővül az Örökös Zöld Óvoda címmel rendelkező óvodák köre is. Mintájukra, helyi szinten három Zöld Bölcsőde indult.

C.H.: Nagyon sok helyen elfelejtkeznek az idősebb generációról…

H.S.K.:
A zöld elvek, a tudatosság, a takarékos életvitel, az energiatakarékosság, a virágzó udvar, a kirándulások, a felelős gondoskodás, hagyományok ápolása, az újrahasznosítás, a javítás, a környezetbarát cikkek, a kevesebb csomagolás, tartós tárgyak, mint kulcsszavak szerepelnek a helyi idős ellátás szakmai programjában is. Az idős klubok életében beépültek a természetjárások, intézményi udvarok kertként történő használata, a tájékoztató, rendszeres felvilágosító előadások tartása. Az idős emberek nagyon fogékonyak a természeti szépségek, értékek megőrzése iránt. Jó, egyben díjazott gyakorlat volt, hogy a középiskolás fiatalokkal együtt szépítették a környeztet, átadva a tapasztalataikat a növénygondozás terén a diákoknak.