Milyen egy sípálya hó nélkül? Ez a kérdés sok klímatudós ajkán, akik attól tartanak, hogy a téli sportok jövőjére a klímaváltozás nagy hatással lehet. Mivel a globális hőmérséklet tovább emelkedik, veszélybe sodorjuk a jövőbeni téli olimpiai játékokat, bajnokságokat és szabadidős hósportokat?
Az Egyesült Királyságban a becslések szerint 6 340 000 ember vesz részt sísportokban . Ez a lakosság közel tíz százaléka. De mivel a népszerű hazai síelőhelyek, mint például a Cairngorm-hegység és a Nevis-hegység csak szezonális síelési lehetőségeket kínálnak, sokan külföldre utaznak. Kedvenc téli sportjukat űzve.
A korábban megbízható havas helyek azonban továbbra is biztosíthatják a hósport résztvevőit? És mit tehetünk annak érdekében, hogy a téli sportok jövője biztonságos legyen a következő generációk számára?
Olimpiai helyszínek egy lejtőn
A kanadai Waterloo Egyetem tanulmánya megállapította, hogy a 21 helyszín közül – amelyek korábban rendeztek téli olimpiát – ma már kilenc hely bizonytalanná vált a tekintetben, hogy 2050-re újra megrendezzék a játékokat ott.
Az egyik helyszín az oroszországi Szocsi, ahol a téli olimpiai játékokat csak 2014-ben rendezték meg. 1981 és 2010 között a helyszínen 100 százalékos esély volt arra, hogy a hó vastagsága legalább 30 cm lesz. A becslések azonban azt sugallják, hogy 2041 és 2070 között kevesebb mint öt százalék az esély erre. Ezek a számok tartalmazzák a mesterséges hókészítés lehetséges hozzájárulását.
Még alacsony károsanyag-kibocsátás mellett is várható, hogy Oroszországban Szocsi, Franciaországban Grenoble és Chamonix; és a németországi Garmisch-Partenkirchen nem rendezheti a jövőbeni téli olimpiát.
További veszélyeztetett helyek a következők:
- Vancouver Kanadában
- Squaw Valley az Egyesült Államokban
- Szarajevó Bosznia-Hercegovinában
- Oslo Norvégiában
- Innsbruck Ausztriában
- Nincs egyszerű alternatíva
A legtöbben tisztában vannak a mesterséges hókészítés újításával, ennek alkalmazása az olimpiákon is elterjedt. Valójában az 1980-as Lake Placid-i játékok óta használnak mesterséges havat. 2018-ra azonban a műhó uralta a pjongcshangi eseményt. Ezeken a játékokon a hó 98 százaléka mesterséges volt.
Műhó a megoldás?
Akkor miért nem folytathatjuk ezt? Míg a mesterséges hó hasznos a sípályák használatának folytatásához, és a szezonon kívül is hasznos lehet, maga is hatással van az éghajlatra. A mesterséges hó nagy mennyiségű vizet és energiát használ fel létrehozásához. Ezen túlmenően szükség lehet vegyszerek hozzáadására a fagypont növelése vagy a hó szerkezetének javítása érdekében.
Végső soron a mesterséges hó nagyobb környezeti kockázatot jelent, mint a globális felmelegedés hatásainak enyhítése.
A mesterséges hó ugyan hasznos, de maga is hatással van az éghajlatra.
Léteznek újabb “hókeltő alternatívák”, például a vákuumfagyasztás, amely bármilyen levegőhőmérsékleten alkalmazható, és lényegesen kevesebb energiát fogyaszt. Ez elengedhetetlen lehet olyan versenyeken és üdülőhelyeken, amelyek tökéletes feltételeket biztosítanak a síelők, sportolók és más hósportok szerelmesei számára.
A prioritásnak azonban mindig a környezet védelmének kell lennie annak biztosítása érdekében, hogy a hósport komplexumok és üdülőhelyek hosszú élettartama továbbra is biztosíthassa szolgáltatásait a következő generációk számára.
