City Reggeli – smart city újrakeverve

139

A legutóbbi City Reggeli az Okos város szétrázva, keverve .. és újra rendezve címet viselte. Már a címmel is kilógva a szokásos smart city-ről szóló rendezvények sorából. Vendégeink voltak Z. Karvalics László, az Okos város kérdő-és felkiáltójelekkel című könyv szerzője, prof. Miszlivetz Ferenc, a KRAFT-projekt vezetője, valamint Porga Gyula, Veszprém polgármestere. Ők osztották meg velünk gyakorlati tapasztalataikat és gondolataikat.

City Reggeli 2017.04.04
City Reggeli 2017..04.04.

2000-ben foglalkoztunk először az innováció témával. Tervezzük meg a jövőt címmel jelentettük meg minden évben az Innováció kötetsorozatunkat.  Kiemelt témák közé tartozott az inkubátorházak és a smart city. A smart city most 2017-ben újra reneszánszát éli, bár úgy tűnik kizárólag csak a minél több technológiai megoldás használatára koncentrálódik. Kicsit elfelejtkezve arról, hogy hol, melyik településen, vagy régióban milyen típusú technológiai megoldásra van szükség valójában.
Az április 04-ei City Reggeli érintette ezt a gondolatkört is.

Takács Júlia, a City Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a 2010 óta működő City Hungary Program arra helyezi a hangsúlyt, hogy a magyar városok, településeik büszkék legyenek saját értékeikre, adottságaikra és ez alapján tudják pozicionálni magukat modern eszközökkel. A globális nagyváros kategória mellett Magyarországon többségében éppen a kis-közepes városok vannak túlsúlyban. Ezek a magyar városok méretükben ugyan nem Amszterdamot, vagy Berlint jelentik, de 1-1 témában éppen ezek a városok „világfővárossá” képesek válni. Akár több témában is! Ez egy esély!

Mi azt szoktuk mondani, hogy minden városnak saját karaktere van, s ez adja a vonzerejét is a külső szemlélők számára. Minden város – akár régiónként is, városrészenként, kerületenként – más és más adottságokkal rendelkezik. Más-más a személyisége a településnek.  De! Lehet, hogy olyan fenntartható mintát tud mutatni az egyes város, ami más településnek egy egyszerű megoldást jelent az éppen aktuális kihívásra.

A mai City Reggeli témája az okos város., amely új fogalmakat, új szereplőket is vonz a települések erőterébe. Vajon mitől válik intelligenssé a magyar város? Hogyan lesz jobb a város? Hogyan jelentkezik a város mindennapi gyakorlatában az okos város koncepció? Vendégeink ezzel kapcsolatban osztják meg gondolataikat.”

Várjuk városi önkormányzatok és cégek pályázatait!
Várjuk városi önkormányzatok és cégek pályázatait!

Pannónia is ontja a szép dalokat?

Miszlivetz Ferenc, az IASK intézetigazgatója, a KRAFT–projekt vezetője szerint:
“A Pannon Egyetem és Veszprém városa kezdeményezésére létrejött Pannon Városok Szövetsége négy dunántúli megyét kapcsol felerősítve és összeadva egyetemi városok innovációs képességét. Ezzel létrejött egy új lehetőség a hálózategyetemi potenciál közvetlen város- és vidékfejlesztési célú mozgósítására. A Székesfehérvártól Veszprémen, Pápán és Keszthelyen át futó vízszintes tengely Nagykanizsánál fordul Északnak, és jut Zalaegerszegen át Kőszegig, így mintegy közrefogja a teljes Balaton-felvidéket.

A Balaton-felvidéket körül ölelő Pannon régió előtt ezzel az innováción és kreativitáson alapuló fejlesztés izgalmas perspektívái nyílnak meg. A minőségi kultúrával párosult társadalmi tőke, a felsőoktatás és a kutatás intenzív jelenléte kedvező lehetőségeket teremt a tevékenységükhöz megfelelő helyet kereső vállalkozások számára. A 2012-ben útjára indított KRAFT-projekt (Kreatív város, fenntartható vidék), már a névválasztásával is érzékelteti, hogy a városoknak nem önmagukban, hanem a táji-történeti adottságaik révén hozzájuk kapcsolódó településekkel és rurális társadalmi-gazdasági környezettel együtt kell a jövő alakításába fogni.
A városok, települések, kisrégiók kreativitásának, eredményeinek és még ki nem használt lehetőségeinek felmérésére és összehasonlítására kidolgozott KRAFT index idén először kerül alkalmazásra. Az első elemzéseket Veszprém és a Balaton-felvidék táérségében tervezzük, ezzel hozzájárulva Veszprém város esélyeinek javításához az Európa kulturális fővárosa versenyben. Bízunk benne, hogy a most életre kelő térségi és település-közi együttműködések remélt eredményei más magyarországi vidékek számára is meggyőző mintaként szolgálhatnak, egyúttal a helyi fejlesztéspolitika új kultúrájának formálódását is segítik.  ”

Z. Karvalics László a következőket foglalta össze:
„Ha ma egy település hozzáfog saját okos város stratégiájának megalkotásához, jól teszi, ha megismerkedik a Lechner Tudásközpont tervezési útmutatójával. Eszerint az okos város „olyan település, amelyik integrált településfejlesztési stratégiáját okos város módszertan alapján készíti és végzi…,  amely a természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti”.

Ez a meghatározás messze túllép az üzleti világ informatikai szektora által sugallt okos város képen, amely bármely fejlesztési területen a korszerű informatikai alkalmazások és megoldások bevezetésétől reméli az előrelépést. A kiemelések logikája miatt azonban továbbra is leszűkítő megközelítésről beszélhetünk, amely három fejlesztési területet (környezet, infrastruktúra, szolgáltatások) és három módszertani elvárást (IT-alkalmazás, fenntarthatóság, participáció) formuláz. Nem e helyett, hanem mellette, érdemes „teljes horizontban” is gondolkodni, számba véve egy város életének minden meghatározó mozzanatát (az eddig kiemelteken kívül például az egyes embereket, közösségeiket, az intézményeket, a kultúrát és sok minden mást), a módszertani elvárásokat pedig a tudáskormányzás nézőpontja köré rendezni az IT-alkalmazások helyett. Ha megfelelő tudásfolyamatok vezérlik ugyanis a fejlesztést, azok, amikor kell, könnyűszerrel megtalálják vagy kifejlesztik a szükséges eszközöket, és sokkal több normatív elemet tudnak érvényesíteni, mint az itt felsorolt kettőt (a könyvben tíz darabot mutatok be).

Porga Gyula, Veszprém polgármestere szerint:

„A világ nagyvárosai, metropoliszai már megtalálták helyüket. Mindegyik tudja, hogy hogyan szeretné magát pozicionálni, mi a profilja.

Viszont a kis-és közepes méretű városok, így a magyar városok is hihetetlen nagy helykeresésben vannak. Most próbálják megtalálni a szerepüket a megváltozott körülmények, a megváltozott feltételek között.

Korábban az volt a sikeres városvezető, akik üzemeltető típusú volt: azaz működjön jól a város, legyen tiszta, legyen biztonságos, megfelelő minőségűek legyenek a közszolgáltatások stb. A másik típusú városvezető az aki fejleszt: hozzuk ki a legtöbbet adottságainkból. Hozzunk ki még többet magunkból! Az első típus kockázatmentes, a másodiknál kockázatokat kell vállalnia. Napjainkban a sikeres várospolitikusok  – véleményem szerint – már a második típusból kerülnek ki.

S nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy az utóbbi időben jelentősen átrendeződtek az önkormányzatok feladatai is. Már nem iskolafenntartóak, számos államigazgatási feladat nem a polgármesteri hivatalon belül történik.. Ez az átrendeződés egy új irányt és új lehetőségeket is kijelölt a magyar városok felé. Felerősödik a városokban az ún. szoft, puha típusú elemek jelentősége: mint a kreativitás és innovációs potenciál, a kapcsolati tőke, az együttműködési és fenntarthatósági potenciál.
Ebbe az irányba mozognak az európai trendek is Azok a városok lesznek sikeresek Magyarországon és Európában is, akik ebbe az irányba fognak mozogni.”