Okos épületek, okos városok a járványellenes harcban

123

Miközben a világ a koronavírus-járvány okozta sokkban van, látható már néhány jövőbeni trend, amely meghatározza életünket, az ország és a világ gazdaságát. Mi lehet a szerepe Magyarországnak és hazai vállalati, tudományos innovációnak, fejlesztéseknek a járvány után kibontakozó új világban? Zsivola Gabriella, a Tungsram okos megoldásokért felelős szakértője szerint az okos épületek és városok alapvető szerepet játszanak majd az emberi jóllétben és a járványok kézben tartásában.

Zsivola Gabriella

Az üzlet és technológia világában mindig vannak úgynevezett buzzwordök (felkapott kifejezések), és az utóbbi esztendők egyik leggyakoribb ilyen szava a “smart” vagyis az “okos”. Okos város, okos épület, okos otthon, okos világítás, okos megoldások: a földgolyón mindenhol a digitalizált, automatizált, komputerizált adatelemzésen alapuló termékek és szolgáltatások új korszakába lépnek a települések, állami intézmények, versenypiaci szereplők, amelytől azt remélik, hogy költségtakarékosan, fenntartható módon járulnak hozzá a polgárok életkörülményeihez, az emberi jólléthez.

A COVID19 hatása az okos városra

A COVID-19 járvány még inkább a figyelem középpontjába terelte ezeket a trendeket. Hiszen a közeli és távoli jövőben is nagy szükség van olyan smart megoldásokra, amelyek segítenek a járvány féken tartásában, a fertőzések elkerülésében. Másfelől pedig olyan élhető lakókörnyezetet teremtenek, amelyben a biztonság és az önellátás nagyobb fokú (gondoljunk csak a járvány elején beállt, lakossági élelmiszerellátási pánikra, vagy a távoli országokból érkező áruk fertőzöttségétől való félelmekre).

Egy aktuális felhasználási példa: okos szoftverekkel, rendszerekkel konkrétan visszafogható a koronavírus terjedése annak kiemelt színterein, például idősotthonokban vagy kórházakban.

smart city, okos város
Smart city, okos város

Ezekben az intézményekben kiépíthető a digitális intelligencia, amely nélkülözhetetlen az adatvezérelt döntéshozatalhoz és a centralizált, gyors irányításhoz. Már a bejáratnál ott van az okos rendszer, amely érzékeli, ha valaki magas testhőmérséklettel lép be, majd mobil technológiával végezhető a kontaktkutatás, ha kiderül a fertőzöttség. A személyek kórházon, idősotthonon belüli mozgása is követhető – utóbbi esetben például egy okos karkötő segítségével.

Nyomon követhetőség okos rendszerrel

Ezzel az okos rendszerrel lehetőség nyílik a bentlakó pontos pozíciójának meghatározására épületen belül és kívül is. Valamint az ellátó személyzet a fontosabb egészségügyi értékeiről is folyamatos tájékoztatást kap – visszakövethető módon.
Utóbbi járványban és azon kívül is nagyon fontos. A fertőzésveszélyes csoportosulások mértéke is csökkenthető, kórházakban például a rendelések várakozási idejének optimalizálásával.

Az eszközök már ott vannak piacon. Sőt, magyar szereplők is labdába rúgnak – néha szinte szó szerint: az ország legnagyobb középülete, a Puskás Stadion egy magyar fejlesztésű létesítménykezelő szoftvert alkalmaz, amely partnerekkel együtt akár képes lehet a fentiek teljes működtetésére.

Települési szinten a fentihez hasonló gondolkodásmód azt eredményezi, hogy a világ városai gőzerővel dolgoznak a smart city koncepciók elkészítésén.
Arra, hogy ez nem a távoli jövő, íme egy példa: a Roland Berger tanácsadó cég felmérésében a világ 15 legokosabb városát vette számba, amelyek közül persze öt kínai, de szerepel köztük London, Birmingham, Párizs és a szomszédos Bécs is, amely már 2017-ben felépítette a digitális keretrendszert. Bécs azóta a visszajelzések, eredmények alapján fejleszt új szolgáltatásokat. Itthon a legfrissebb jelentkező Debrecen, amely két hete tette le az asztalra 68 oldalas smart city tanulmánytervét a város digitális megújítására.

Okos város- Tungsram megoldás

Számos elképzeléssel találkozhat az, aki okosváros-megoldást keres. A Tungsram igen gyakorlatiasan látja ezt a kérdést: úgy gondolja, hogy a települések kültéri világítása, magyarán a körülbelül 50 méterenként minden utcán álló  lámpaoszlopok kiválóan alkalmasak arra, hogy egy város okos infrastruktúrájának gerincoszlopává váljanak.
Ezeket a lámpaoszlopokat fel lehet szerelni szenzorokkal, mérőeszközökkel, kamerákkal, jeladókkal, amelyek folyamatosan szolgáltatnak adatokat a közlekedés, parkolás szervezőinek, a levegőszennyezettséget, a biztonságot és egyéb mindennapi életet befolyásoló tényezőket monitorozó szervezeteknek.
A lámpaoszlopokon működő eszközök segíthetnek üres parkolót találni . Vagy az önvezető autók tájékozódásában, ráirányíthatják a figyelmet egy zajló bűncselekményre, szolgáltathatnak nyilvános wifit, hogy csak néhány egyszerű példával éljünk. Vagy a koronavírus vészhelyzet új kihívásait tekintve, akárcsak a kórházak, idősotthonok esetében, itt is lehet kontaktkutatást végezni, mozgásokat figyelni és ezáltal kontrollálni a betegségek, fertőzések terjedését.

Mindez ráadásul folyamatos költségmegtakarítást eredményez, hiszen a modern világítás LED-alapú, amelynek energiafogyasztása eltörpül a korábbi megoldásokhoz képest. Sőt a finanszírozásra is van már modell: az ún. ESCO szolgáltatók kifizetik a beruházás egészét vagy egy részét, a beruházó pedig az energiamegtakarításon nyert összegből törleszti ezt. Miközben az általa kifizetett rezsi lényegében ugyanannyi marad a futamidő alatt, mint előtte. Ez a példa is mutatja, hogy az “okosság” nem csak képességet jelöl, hanem olyan fenntartható megoldást, amely mindannyiunk jövőjét biztosítja.