A kertkapunkon kopogtat a klímaváltozás

231
A kertkapunkon kopogtat a klímaváltozás
A kertkapunkon kopogtat a klímaváltozás

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége sajtóbeszélgetést szervezett „Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!” címmel. A sajtóbeszélgetés célja az újságírók és a közvélemény tájékoztatása az éghajlatvédelem alkalmazkodási kulcsterületeiről, a tervezett stratégia alkotási és elemzési/értékelési lépésekről.

Dr. Fancsik Tamás, az MFGI igazgatója, a sajtóbeszélgetés házigazdája bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időkben megtapasztalt hőhullámok, viharok, szélsőséges időjárási eseménynek és ezek tovagyűrűző következményei ráirányítják a figyelmet arra, hogy mennyire sebezhetők vagyunk. Jelentős mértékben függünk az éghajlati szempontból sérülékeny infrastruktúrától: például az áram- vagy a telekommunikációs szolgáltatások hiánya, az út és vasúthálózat használhatatlansága, az élelmiszer-lánc, az egészségügyi ellátórendszer működési zavarai súlyos anyagi és emberi áldozatokkal járhatnak. A klímabiztos helyi és ágazati tervezésnek erre a függőségre is választ kell adnia.

Dr. Pálvölgyi Tamás az MFGI igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője kifejtette, hogy hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az éghajlatváltozás káros hatásai nagy térbeni változatossággal, „mindenkinek a kertkapujában” jelentkeznek.

Az egyes települések, térségek pedig társadalmi–gazdasági viszonyaik függvényében eltérően képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz. A szélsőséges időjárási jelenségek gyarapodására, a tovagyűrűző helyi kedvezőtlen hatásokra csak egy átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós válasz.

A települési/térségi klímastratégiák helyzetértékelésének alapjául a Nemzeti Alkalmazkodási Központ által kidolgozott Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) kérdőív szolgál, illetve továbbá a helyi sérülékenység-vizsgálatokhoz nyújt átfogó módszertani segítséget az EGT/Norvég alap támogatásával fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR). létrehozása. A helyi szintű klímastratégiáknak – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához hasonlóan – három fő elemet kell tartalmazniuk, a megelőzést (mitigációt), az alkalmazkodást és a klímatudatosság javítását.

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a felkészülésben kiemelkedő szerepe és felelőssége van az önkormányzatoknak. Ki kell alakítani a rugalmasan alkalmazkodó településtervezést és település-üzemeltetést: a városrészek átszellőzésének biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés, az utak, épületek, közüzemek „klímabiztossá” tétele nem halogatható!

Ugyanakkor a kockázatok kezelésére, a felkészülés és az alkalmazkodás tervezésére nincsenek másolható, sablon-megoldások: a településeknek, térségeknek, ágazatoknak saját sérülékenység-vizsgálatot, önálló stratégiát és kockázatkezelési lépés-sorozatot kell kidolgozniuk. Ennek első és mind sürgetőbb lépése a helyi klímastratégia elkészítése, továbbá olyan helyi érdekegyeztető fórum életre hívása, amely a települési döntéselőkészítés tanácsadó szerveként napirenden tartja az éghajlatváltozás helyi kérdéseit.

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében hamarosan források nyílnak meg az önkormányzatok, központi költségvetési szervek, civil szervezetek részére, a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megteremtése érdekében.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége szakmai és szervezési háttértámogatást biztosít az önkormányzatoknak a klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és